az öregedő kutyák problémái etológus szemmel
– V. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium az ELTE Etológia Tanszékén
( a “Virtus”-on 2010.07.12-én megjelent írás teljes szövege)
Sok gazda úgy tartja, az öreg kutyák a legjobb kutyák, mert már egy csomó mindent tudnak, tapasztaltak – kezdte Dr. Miklósi Ádám, biológus-etológus, egyetemi docens, az MTA doktora, az ELTE Etológia Tanszék tanszékvezetője a kutyák öregedéssel kapcsolatos biológiai-etológiai jelenségeiről és azok hátráltatásának legújabb lehetőségeiről tartott előadását. -Ugyanakkor a hagyományos, természetközeli társadalmakkal ellentétben a modern társadalom az idős embert sem becsüli, nem szerencsés a hozzáállásunk, sokszor úgy érzik, nincs szükség rájuk. Ugyanez az ellenmondásos hozzáállás érzékelhető néha az idős kutyák esetében is.
Az öregedést többféle szempontból közelíthetjük meg. Egyik szempont az evolúciós-biológiai, ezen kívül foglalkozunk majd a kutyák öregedésének lassítási lehetőségével az étrend és a viselkedés befolyásolásának révén.
A legelső megfigyelésünk, hogy az öregedő kutyák aránya nagyobb az elvártnál, vagyis a vadon élő farkashoz hasonlítva. De ugyanezt figyelhetjük meg, ha az angolai és a sokkal jobb körülmények között élő USA-beli népesség demográfiai adatait, koreloszlását vetjük össze. Kérdés, az öregség, mint jelenség, homológ-e, vagyis az ember és a kutya öregedése mögött ugyanazok a biológiai, az emlősállatokban egyformán zajló folyamatok a felelősek. Vagy analóg, vagyis a jelenség külső hasonlósága azért van, mert az ember és a kutya hasonló környezetben él, de a mögöttes, biológiai folyamatok eltérnek? A gyógyszeripar prekoncepciója, ami a patkánynál működik, működik az embernél is. Ez igaz lenne emberre és kutyára is?
Tanulmányoztuk az átlagos élettartamát az emberiségnek. Az átlagos élettartam világátlaga a történelem folyamán 35 évről 65 esztendőre nőtt. A farkas mért maximális élettartama 20 év, a kutyáé 24 esztendő. Eltekintve attól, hogy az ősemberrel nem a farkas, hanem a farkas és a kutya közös őse kezdte meg együttélését, és attól is, hogy a maximális élettartam az átlagos élettartamtól a kutyafélék esetében némileg eltérhet, de adatok híján az átlagosat vizsgálni nem lehetséges, mégis, az ember és a farkas-kutya várható élettartama az életkörülményeik kedvezőbbé válásával nagyon nem azonos mértékben nőtt. Vajon miért?
Miért öregszünk egyáltalán?
Egyik feltételezés, hogy sejtek, szövetek sérülésének mértéke felszaporodik az idők folyamán, elhasználódik a szervezet. Másik elmélet, hogy a gének hatására öregszünk, az öregedés be van építve a rendszerbe. Ökológiailag is megközelíthetjük a témát, az öregedést vizsgálhatjuk evolúciós stratégiaként is. Ha egyes fajok sokáig élnek, akkor az evolúció mért nem részesíti előnyben a hosszú életűeket? Aztán felhalmozódhatnak a káros mutációk. A gének sérülhetnek is az élet folyamán. Például az egér maximális életkora a laboratóriumban és a természetben is 3 év, utána egyszerűen megdöglik. Lehetséges, hogy az időskori negatív jelenségeket okozó génekre kicsi a szelekciós hatás, mert az egyedek többsége korábban elpusztul. A természeti népeken is azt figyelték meg, hogy a fiatalokon működik a szelekció, és kevesen érik meg az öregkort. Az tény, hogy a beltenyésztettség csökkenti az élettartamot.
Az öregedés oka lehet az antaginista pleiotropia, ami azt jelenti, hogy ugyanahhoz a génhez kötődik egy olyan tulajdonság, amit fiatalkorban preferál a szelekció, de egy olyan is, ami öregkorban rossz. Williams a Drosophiláknál talált is egy ilyet, egy olyan tulajdonságot hordozó gént, amely fiatal korban a nőstényekben a hímek készségesebb elfogadásával a gyorsabb párosodást teszi lehetővé.
Az élőlények életét vizsgálva két különböző, környezetfüggő alternatív életstratégiát fedeztek fel a kutatók. Az egyik az “R” stratégia, amely kis testet, rövid növekedési időszakot jelent. Kockázatos ezeknek az állatoknak a felnőttkora, egérnek lenni életveszélyes! Gyors a szaporodásuk, sok utódjuk van, és rövid a várható élettartamuk.
A másik a “K” stratégia. Nagy test, hosszú a növekedési időszak, kevéssé kockázatos felnőttkor, mint például az elefánté. Késleltetett a szaporodásuk, kevés az utódjuk, hosszú az élettartamuk.
Talán az élettartam összefügg a testmérettel.
Miért él a kutya viszonylag rövid ideig?
A farkas a vadonban 10-16 évig él maximum, fogságban 16-20 évig. A kutya átlagos élettartama kistestűeknél 11,48 év, az óriás testűeknél 7,46 év, a macska 11,8 évig él. Hogy lehet az, hogy a nagytestű kutyák kevesebb ideig élnek, mint a kicsik, ez ellentmondani látszik az evolúciós stragtégiáknak, és hogy lehet az, hogy a farkas tovább él, mint a kutya? Meg kell jegyezni, létezik a természetben is kivétel a testméret-élettartam szabályban. Például a denevérek kicsik és sokáig élnek, de ők találtak egy olyan élettér-hézagot, ahol szinte egyedüli élőlények.
A kutya-farkas élettartam ellentmondására a kutyafélék domesztifikációs története ad választ.
A régészeti feltárások során előkerült kutya-csontok közül a testméretet a koponyahossz alapján ítélték meg. A domesztifikáció legelején egy durva szelekciót találtak a kutatók a farkasnál kisebb testméretre. Később jöttek létre a nagyobb, a farkas nagyságú kutyák. A kisebb méret csökkenő szaporodási sikerére az őskutya faj csökkenő szaporodási kezdőkorral és több utóddal, a farkas évi 1-ével szemben 2 alommal reagált évente. A “K”-stratégiájú állat az idők folyamán az “R” stratégia felé tolódott.
Később a koponyahosszak alapján újabb gyors szelekciós folyamatot észleltek a kicsiből kiindulva a nagy testméretre, de a kisebb lény stratégiája, szaporodási szokásai megmaradtak. A nagy testmérethez szükséges gyors növekedés károsítja hamar a szervezetet, ezért élnek kevesebb ideig az óriás testű kutyák.
Mikor tekintünk idősnek egy kutyát?
7 évesen már és annál idősebb korban. Beagle-knél kimutatták, hogy 6-7 éves kortól a memóriájuk és a tanulási képességük szintje csökken. Nagytestű kutyáknál ez kicsit előbb kezdődik. Mindenesetre 7 éves kortól jó, ha agyműködést serkentő táplálékot kap a kutya.
Az öregedés során az agy energia-felhasználási képessége csökken. Lerakódások keletkeznek az erekben, az agytömeg is csökken, az idegsejtek membránjai kevésbé jól működnek. Ez viselkedési változásokkal is jár. Szövettani változások, amyloid lerakódások keletkeznek az érfalon, de ezen plakkok összetétele különbözik az ember és kutya esetében. Az agy tápláléka a glükóz. A neuronok idősebb korban egyre kevésbé tudnak energiát nyerni a glükózból, ezért az agysejtek “éheznek” és pusztulnak.
Másik agytápanyag ?
Külföldi éhezéssel kapcsolatos kutatások során merült fel egy alternatív sejt-energiaforrás felhasználásának lehetősége. Az éhezés alatti zsírlebontás során “keton-testek” keletkeznek, amelyek alternatív energiaként szolgálnak. A növényi alapanyagokból, például kókuszolajból előállítható, közepes hosszúságú (6-12 szénatomos) triglicerid láncok, mint például az MCT (Middle Chain Triglicerids), a vékonybélből felszívódva könnyen bétaHB-vé, béta-hidroxibutiráttá alakul, amely szintén energiaforrása lehet az agysejteknek. A Nestle-Purina kutatásai során William Milgram 24 7-12 éves beagle-n tesztelte az MCT kiegészítő etetésének hatását, az ebek memóriáját és tanulási képességeit. Elvégeztetett egy jeltanulásos és a kakukktojás tesztet is az állatokkal. Azt tapasztalta, hogy jobban tanulnak, jobb kognitív képességeik lesznek az MCT-t kapott idős kutyáknak a kontrollcsoporténál.
A kutyák viselkedésének változása az öregedés során
Feledékenyek lesznek és kevésbé aktívak és kevésbé érdeklődnek a környezet és a családi megmozdulások iránt is. Ellenállnak a változásoknak, nem szeretik az új dolgokat. Játék közben elveszthetik a fonalat, zavarodottá válhatnak. Müller (2010) kutatásai azt mutatták, hogy a testi leromlás, fájdalomérzet a motivációjukat is csökkenti. Fiatal- és felnőttkori törekvése az állatoknak és az embernek is, hogy belső egyensúlyát helyreállítsa, például ha szomjas, igyon. Ez törekvés idős korban zavart szenvedhet, ha már a mozgás fájdalmat okoz az állatnak, sokkal tovább elviseli szervezete diszfunkcióit, feladhatja az egyensúlyra való törekvést, ezzel súlyos állapotba hozhatja magát, például kiszáradhat. Hormonális és kognitív problémái is lehetnek az idős állatnak.
Landsberg és munkatársai 2003-ban kérdőíves vizsgálatban mérték fel az öregedő kutyákat. Azt találták, hogy gyakran eltévednek ismerős helyeken, az ajtók rossz oldalán próbálkoznak ki-bemenetkor és gyakran akadályokba ütköznek. Csökken az üdvözlési rituálé mértéke és hossza, egyeseknél ugyanakkor túlzott kontaktusigény is jelentkezhet.
Golini 2009-ben azonban kimutatta, hogy nincs egyértelmű összefüggés a neurológiai állapot és a viselkedési diszfunkciók között.
Javítsunk idős kutyánk közérzetén!
Az idős kutyák esetében az állatorvos is nehézségekbe ütközhet. A gazdák ugyanis nem mondják szívesen maguktól kedvencük gondjait, szégyellik magukat, vagy tartanak a negatív véleménytől, hogy azt hiszik róluk, kutyájuknak nem jó az élete. Nem tudják, hogy sokat javíthatnak idős kutyájuk komfortérzetén, mentális állapotán kis odafigyeléssel. Az ingergazdag környezet, a mentális tréningek, sok séta, a szociális kapcsolatok, a különféle vizuális ingerek és a változatosság segít az idős eb szellemi képességeinek fenntartásában.
Hogy milyen lesz egy kutya öregedése, nagyrészt fiatalkorától függ. Azok a kutyák, akiket visznek gazdáik magukkal, akiket tanítanak, azoknak kevésbé lesznek problémáik idősebb korukban. A munka-, a vadász- a segítő- és a mozgássérült-segítő kutyák sokáig megőrzik szellemi frissességüket. Olyan fajtájú kedvenc esetében tehát, amelyikről tudjuk, korán öregszik, különösen fontos a fiatal korban elkezdett tanulás, munka, sportos, aktív életmód.
Az idős kutyák gazdáinak ma már Magyarországon is elérhető a Purina 7 plusz MCT-t is tartalmazó agyserkentő tápja. Dr. Miklósi Ádám azonban sok más lehetőséget is ajánlott annak érdekében, hogy kedvencünk minél tovább velünk élhessen egészségben. Ezért tartottam hasznosnak nem csak kiképzők és állatorvosok számára elérhetővé tenni ezen vadiúj etológiai eredményekről szóló előadást. Az V. Kutyaviselkedés-terápia szimpóziumon azonban több kiváló kutató tartott a gazdik számára is tanulságos beszámolót munkájáról, amelyet hamarosan szintén részletesen olvashattok e hasábokon.