Sári-sori Macskavadász Cefta erdélyi kopó szuka
(2004.02.16.-2011.05.25.)
Azt hittük, meg tudunk menteni. Rohantunk állatorvostól állatorvosig, infúzióztunk több mint egy hétig, de Te gondoskodó kopómamaként kihordtad majd átadtad kiskopóidat Ziginek, aztán végleg összeomlott a keringésed. Szerettünk, Cefet.
A Te kopóéleted sem normálisan kezdődött.
Épp hogy cseperedni kezdtél, próbáltál beleilleszkedni a falkába, mikor megtetszettél a gázszerelő segédjének, amikor a megjavított gáztűzhelyemet hozták vissza távollétemben a tanyára. Aztán a férfi visszajött érted, ellopott, s nővéréhez adott Nyáregyházára.
Egy kertes házban éltél majd egy hónapig három gyerek és egy puli társaságában. Illetve, csak úgy gondolták, Te ott élsz, Te több időt töltöttél a falu utcáin, mint otthon. Ahogy nyílt a kapu, te kirohantál, a sarkon megvártad, jönnek-e már utánad a gyerekek, s ha jöttek, te végigkergetteted magad egész Nyáregyházán, mielőtt visszaszaladtál volna, jól kiszórakozva magadat. Így láttak meg vadász barátaim, s szóltak, talán az én nagyon keresett kis tenyészszuka-kölyköm szívatja a gyerekeket a faluban.
Amikor érted mentem, és leszidtam új “gazdáidat”, mért a legszebb tenyészkölykömet kellett lenyúlni, van kanocskám, nem tenyészthető, adtam volna szívesen, azt kérdezték, ugyanilyen szökős lesz-e felnőttként is, mert akkor köszönik, de nem kérnek.
Ezen intermezzónak köszönhetően életed végéig imádtad a gyerekeket, fiam, Balu melléd ült, Rád támaszkodva, mint kanapéra kiállításokon, s örültél, ha a helyi gyerekek is körbeálltak, simogattak.
Felnőttél. Imádtál szökni, hajtani, vaddisznózni.
Elsőre képességvizsgát is tettél.
Hajtottál velünk a Hanságban. Kopótársaiddal a jégen nadrágján csúszkáztattad gazdádat, míg a kerítésen fent nem akadt, amikor megláttátok a vadászház teraszán a macskákat, Cseh Tibiék nagy röhögése közepette.
Ha el-el mentél egy-egy disznó után, bár szeretted az embereket, ha ott voltam veled, egyedül sose tudtak befogni. Mindig szólniuk kellett a puskásoknak, Rita, arra áll az úton a Cefet, vár, menj érte!
Együtt játszottad a macskavadász falkával a horgászboton vaddisznólábat.
Jöttél velünk kiállításra. A többszörös Tenyésztési Nagydíjas Sári-sori Macskavadász Erdélyi Kopó Kennel tenyészcsoportjának alaptagja lettél.
Kirándultál velünk mindenfele. A Mátrában majdnem befogtak, mint elveszett rottweilert.
http://www.neveletleneb.hu/nyari-kutyakaland-a-matraban/
Ekkor még egészséges voltál.
De hasad már ekkor is növekedésnek indult, vizeleted néha véres volt, próbáltuk kivizsgáltatni, mi lehet a gond, de egy doki se jött rá. Fél év múlva már alapállapotban terhes kutyának néztél ki, amikor rosszul lettél, alig kaptál levegőt. Ekkor derült ki, léped hatalmasra duzzadt, keringésed olyan rossz, hogy a műtétet nem vállalták.
Végül saját vidéki dokim tavaly októberben megműtött, kivette a kórosan másfél kilósra nőtt lépedet. Csodával határos módon túlélted a műtétet.
Hideg volt, Te rossz keringéseddel fáztál. Velünk teleltél hát, kedvesem meleg lakásában, s kitúrtad Iriskét kosarából.
Kitavaszodott, s Te boldogan költöztél vissza a tanyára. Falkavezér voltál, minden etetőládából Te válogattad ki vehemens fellépésednek köszönhetően a legjobb hús-falatokat.
Ha más zsákmány adódott, akkor is Te voltál az első.
Együtt hajtottad a falkáddal a tavaszi fűben a farakásba bújt zöld gyíkokat.
Úgy tűnt, jól vagy, a laboratórium lép-diagnózisa, a leukémia ellenére.
Tüzeltél és szuka utódod híján úgy döntöttem, nevelj kiskutyákat még egyszer. Te Herceget választottad kölykeid apjául.
Egész terhességedet jól viselted, még dolgozni is jöttél velem, s riogattad a piac kerítése mellett elmenő ártatlan gyalogosokat.
Aztán nem indult időre vajúdásod, másnapra hőemelkedésed lett. Császármetszés mellett döntöttünk az állatorvossal, s kisegítettük, életrekeltettük kölykeidet.
Műtét után nem volt tejed, így pár óra Cefet-anyaság után Zigóta kezdte szoptatni kölykeidet.
Két nap lábadozás után omlott össze újra a keringésed. Állatorvos, antibiotikum, infúzió, fekvés. Nem ettél, hánytál, infúzió már otthon is, kimenni alig bírtál. Másik állatorvos, ultrahang, infúzió, másik antibiotikum. Úgy tűnt, jobban vagy, felálltál, ittál, de nem maradt meg benned semmi. Aztán tizenkét napra kiskutyáid megszületése után végleg leállt a keringésed.
A Sári-sori Macskavadász erdélyi kopó kennelben, felelős tenyészetként az a szokás, hogy minden kezelt, ismeretlen okból vagy betegségben meghalt kutyát boncoltatunk. Tudjuk meg mi is, és tudja meg állatorvosunk is, miért történt, és mit lehetett volna felépülésért tenni, vagy kell tennünk más kutyánknál, legközelebb. Akit elvesztettünk, nem hozhatjuk már vissza, de a többiek életét könnyíthetjük, fájdalommentesebbé és egészségesebbé tehetjük e tapasztalatokkal.
Az elhunyt Cefetet is felboncoltattuk. Mindenki legnagyobb megdöbbenésére több egészségügyi probléma mellett szívbelhártya-gyulladást és sejtburjánzást talált az állatorvosunk, ami miatt azt is csodának nevezhettük, hogy Cefet kihordta és világra hozta kölykeit, csoda, hogy eddig is élt.
A mellékelt képen látható sejtburjánzás zárta el Cefet szívében és verőerében a vér áramlását.
Egy nagyon fontos tanulság még adódott azonban a boncolásból. Cefet gyomra nagyon kimart, fájó lehetett az utolsó napjaiban. Nem evett semmit, illetve nem maradt semmi benne. És három állatorvos mellett mi, gazdik sem gondoltunk arra, hogy ha nem eszik, csak infúziót kap, az epe, a gyomorsav marhatja a gyomrát. Nem adtunk neki semmi savközömbösítőt.
Kérlek Benneteket, akik ezt olvassátok, gondoljatok ilyen esetben erre, hogy más kutyának többé ne fájjon ezért a gyomra.
Búcsúzunk Tőled, Cefet.
Emlékezni fog Rád a Macskavadász Kopófalka, felnőtt fiad, Eiffel Báró és kiskopóid, Orom, Ob és Opál.
# Katona Mónika on június 14th, 2011
Bár ez egy szomorú történet, mégis nagyon szép és tanulságos!
# Papp Zsuzsanna on június 14th, 2011
Kedves Rita! mindig elolvasom minden írásodat, amit (tanult tenyésztők) küldesz, most szomorúan olvasom Cefetkéd élete és halála történetét. Nagyszerű kutya volt, még az utolsó erejét is szeretett gazdájának áldozta
megajándékozott pár kis utóddal, hogy elvesztése hiánya ne fájjon nagyon. Gondolj Rá ezért különös szeretettel, mert erre csak a kutyák képesek. Hidd és tudd, hogy Ő már egy jobb világban van, ott szökdösik, vadászik, kergeti a vadakat, naponta elmegy a szivárványhíd lábához, átnéz a tulsó partra nagyon várja szeretett gazdiját, majd tovább szalad, szabadon, fájdalom nélkűl. Kívánom Neked, hozzon az idő enyhülést fájdalmadra. Papp Zsuzsanna
# Zeitler Enikő on június 14th, 2011
Ehhez nincs mit hozzáfűzni: vidám és szomorú történet is egyben, megható. Kívánok nagyon szép , élményekkel teli és hosszú, boldog életet a három kis Törpének!!!
# Miklós on június 14th, 2011
Szevasz Rita
Gratulálok, hogy ilyen tudatosan végzed azt a feladatot, amit kitűztél magadnak. Jó példát adsz azoknak is, akik írígyelnek, és kicsinyesen piszkálódnak, a saját céljukat, útjukat sem ismerik fel. Miklós
# Baukóági on június 15th, 2011
Sajnálom Cefet-mamit. Vígasztaljon az utód-csapat, akiket hátrahagyott! Boldog, vidám vadászatot kívánok az apróságoknak!
# Márti66 on július 4th, 2011
Annyira sajnálom Cefetkét !!!! Sírtam miatta is, mert nem győzöm hangsúlyozni LELKÜK van. A szívük meg értünk dobog !!! Még egyszer sajnálom :( Vígasztalni tudnak a gyermekei, mert azokban már lehet, hogy Cefetke utódja is ott van !!! Márti