hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


A farkasok szaporodó és nem rivalizáló családja

máj 2010
14


L. David Mech amerikai farkas-kutató volt a vendége az ELTE Etológiai Tanszékének május 3.-án (http://etologia.aitia.ai/main.php?folderID=867&articleID=4074&ctag=articlelist&iid=1). A sarki farkas című, Magyarországon is megjelent könyvéből (http://www.konyvkolonia.hu/konyv/a-sarki-farkas) ismert minnesotai egyetemi professzor az USA különböző területein található “farkas tanulmányozási területeken” végzett megfigyeléseiről, munkájáról mesélt angolul a majd ötven különböző korú érdeklődőnek.

David Mech 1949-től foglalkozik farkasokkal, 1968-ban raktak először jeladós, rádióhullámok érzékelésével nyomon követhető nyakörveket farkasokra és szarvasokra, hogy megfigyeljék mozgásukat, területi elhelyezkedésüket. 1952-1962 között a Nagy-Tavak vidékén, a Felső-tóban található Isle Royal sziget farkasmegfigyelési területének farkas és szarvas-populációját követte nyomon. Az előadáson grafikonon mutatta be a szarvasok és a farkasok állományának adatait. A szarvasok létszáma ötszáztól többezer állatig terjedt, a területen eközben 10-40 farkas élt. A szarvasok bummja, a legnagyobb létszáma után több évre rá (nem azonnal!) emelkedett a grafikon szerint a legmagasabbra a farkasok száma, pont akkorra, amikorra a táplálékhiány miatt szarvasok állománya drasztikusan lecsökkent, így a negyven farkasból is csak tíz maradt életben rá egy évre.
1986-tól 1995-ig Alaszkában, sarki farkasok megfigyelésén dolgozott David Mech, s az ott tapasztaltak alapján elmondja minden előadásán, hogy az alfa hímre épülő farkasfalka-modell hamis elképzelés.
A farkas családban élő állat, ahol a szaporodó szülők és a kölykeik alkotják az együttműködő csoportot, amely igen kevéssé rivalizál. A csapat 50-200 négyzetkilométeres területen mozog, de egyes egyedeik, a falkából kiváló vándor-farkasok akár ezer kilométerre is elmehetnek. A professzor által feltett nyakörvvel Finnországban is találtak elhullott farkast, 1092 kilométerre a saját szülőfalkájától, megjelölése helyszínétől.
A farkas-szülőpár évente hat kölyköt hoz átlagban világra, de a következő évre a falka fele már nincs meg, átlagosan három állat elpusztul, kettő eltűnik, kiválik a falkából. Általában három évig élnek a fiatalok a szüleikkel, majd szabad farkasokká válnak, a falkák között vándorolnak, keresve azt a falkát, ahol szülőkké válhatnak a szaporodó állatok pusztulása, vagy lerobbanása révén. A falkán belüli rivalizálás, az alfa pozícióért való harc nem jellemző, youtube videó is készült arról, hogy az egyik családapa, Brutus hogyan rendszabályozza meg vér nélkül, 11 percig fekve tartva lázadozó ivarérett fiát, nem bántva, nem megölve, csak a dominancia eszközeit használva. Ugyanakkor találtak a kutatók farkas által megölt farkas-hullákat is, jellegzetesen farkas módra ölve, csak a nyakát szétharapva. Ezek az állatok lesoványodott, rossz állapotú farkasok voltak.
Az elhullott farkasok pusztulásának okait vizsgálva azt találták a kutatók, hogy legtöbbjük halálát az ember okozta, halál-ok még a parvó, az éhség, és a medvetámadás is. A rivalizáció, a falkák közötti harcok, a farkas által ölt farkasok száma nem jelentős.
A lengyel Sabina Nowak (http://www.polishwolf.org.pl/) kutatásainak eredményeivel egyezően, arra a következtetésre jutottak az amerikai szakemberek Mech professzor vezetésével, hogy a farkasok nem okai a szarvas-állomány pusztulásának, az élőterület beszűkülése okozza kihalás-közelébe jutásukat. A farkasok, mint csúcsragadozók, hasznosak természetvédelmi szempontból, csak a selejt szarvast ölik, a csapatból többperces mozgatással kiválogatva azt. 130 szarvasból átlagban hatot öltek meg a farkasok. Mech professzor kuriózum-számba menő videót mutatott nekünk, amelyen két farkas addig szaladgáltat össze-vissza egy szarvascsapatot, míg egy állatot ki nem szúrnak közülük, s azt ejtik el, a torkát széttépve. A professzor később megvizsgálta az elejtett zsákmány maradványait, s kiderült, a szarvas térde sérült volt, összenövés miatt nem bírta hajlítani. Gondolkozhattunk, vajon mi láttuk-e, és hol, mikor a rudli terelgetése közepette a későbbi zsákmány mozgásán a bibit?
Egy kérdésre válaszolva a professzor elmesélte, ő is adott húst az általa megfigyelt farkas-csapatnak. A hímnek dobta, de az anya kitépte párja szájából, kölykeihez vitte és együtt ették meg. A második darabot újra a hímnek dobta a professzor, egy részét a hím megette, a maradékot meg elvitte a kölykös szukának. A falka evési sorrendje: hogy a szaporodó pár után kölykök, a legfiatalabbak esznek először ínség idején. Ha bőséges a zsákmány, mindenki egyszerre eszik, nincs harc.
Másik kérdező arról faggatta a professzort, tapasztalta-e, hogy megfigyelt farkasai kölyköket is megöltek volna. – 1995-96-ban, amikor a Yellowstone Nemzeti Parkban újratelepítettük a farkast az ország különböző helyeiről, a különböző génállományú és kinézetű helyi populációkból, ott találkoztam egyedül ilyesmivel- válaszolt L. D. Mech. – De a kölykök halálának oka ott sem volt egyértelmű. Két rivális falka küzdelme után történt, s a kölykök magukra lettek hagyva sokáig, így lehet, ellátatlanság következtében pusztultak el, nem gyilkosság történt.
L. David Mech oldalán (http://www.davemech.com/) és blogjában (http://internationalwolfcenter.blogspot.com/) követhetitek nyomon a farkasokkal történteket.

Az érdekes előadásnak több állati résztvevője is volt, kutyák és két bébi európai szürke farkas, gondozójukkal. Az Etológia Tanszék kézben nevelt kölykei, egyik négy hetes volt és rágott mindent, ami a közelébe került, pót-anyja kezét, vállát is, a másik 14 napos, épphogy kinyílt szemű, álmos csecsemő (képünkön). A következő linken erről a kutatási témáról olvashattok a tanszék oktatója, Kubinyi Enikő tollából: http://www.pointernet.pds.hu/Kutya/kutyamagazin/2003-ev/02-februar/nkm-01.html


Your Comment

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>