hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


az erdélyi kopó viselkedési mintázata falkában és ennek vizuális jelei 1.

 

szie logoSZENT ISTVÁN EGYETEM

MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

VADGAZDA MÉRNÖKI SZAK

 

AZ ERDÉLYI KOPÓ VISELKEDÉSI MINTÁZATA

FALKÁBAN ÉS ENNEK VIZUÁLIS JELEI

 

                                                                         SZAKDOLGOZAT

erdelyi kopo a vaddisznoskertbenKészítette:

Gyurkó Rita

Belső témavezető:

Dr. Bíró Zsolt egyetemi docens

Intézet és Tanszék neve:

Vadvilág Megőrzési Intézet

Külső témavezető:

Dr. Pongrácz Péter egyetemi adjunktus

                                                                            Gödöllő
                                                                                2013

 

Tartalomjegyzék
(meghagytam az eredeti formáját, de itt a web-változatban nem látszik a papíron működő oldalszámozás)

1. Bevezetés……………………………………………………………………………..4. oldal
2. Eszközök és módszerek……………………………………………………………….5. oldal
3. Előzmények és vizsgálatok……………………………………………………………7. oldal
3.1. Az erdélyi kopó kutyafajta részletes leírása………………………………………7. oldal
3.1.1. A Sári-sori Macskavadász aranykoszorús erdélyi kopó kennelről …………..8. oldal
3.2. A viselkedés jel-rendszere………………………………………………………10. oldal
3.2.1. Azonosító jelek…………………………………………………..………….10. oldal
3.2.1.1. A társ-felismerés…………………………………………………………10. oldal
3.2.1.2. A fajta-felismerés……………………………………….……………….10. oldal
3.2.2. A minőség-jelek……………………………………………………………..11. oldal
3.2.3. A motiváltság mértékének jelei……………………………………………..11. oldal
3.2.4. Az információt hordozó jelek……………………………………………….11. oldal
3.3. A jelfelismerő rendszer korlátai………………………………………………….12. oldal
4. Viselkedési mintázatok………………………………………………………………13. oldal
4.1. Agonisztikus interakciók………………………………………………………..13. oldal
4.2. Domináns-behódoló viselkedés-csoport………………………………………..14. oldal
4.2.1. A domináns viselkedés………………………………………………………14. oldal
4.2.2. A falkán belüli erőszak………………………………………………….….16. oldal
4.2.3. Amikor a szukák fellázadnak……………………………………………….18. oldal
4.2.4. Az idegenek elleni agresszió……………………………………………….18. oldal
4.2.5. A virtuális erőszak………………………………………………………….19. oldal
4.3. Az alárendelt (szubmisszív) viselkedés…………………………………………20. oldal
4.3.1. A barátságos-öntudatos tartás………………………………………………21. oldal
4.3.2. Az aktív alárendelés……………………….………………………………..21. oldal
4.3.3. A passzív szubmisszió………………………………………………………21. oldal
4.3.4. A végtelenségig passzív szubmisszió, a ledermedés……………………….22. oldal
4.3.5. A védekező-fenyegető tartás……………………………………………….22. oldal
4.4. Az erdélyi kopó falka rangsora………………………………………………….23. oldal
4.5. Az agonisztikus viselkedési mintázat használata összetettebb kontextusokban…25. oldal
4.5.1. Társ- és erőviszony-felismerés………………………………………………25. oldal
4.5.2. Az üdvözlési szertartás………………………………………………………27. oldal
4.5.3. A rangsorfenntartó viselkedés………………………………………………27. oldal
4.6. Az agonisztikus jelek használata más, a kommunikáción túli célok érdekében…28. oldal
4.6.1. A falkán belüli erőforrások felosztása………………………………..….….28. oldal
4.6.1.1. Az élelem és a zsákmány őrzése……………………….…………….….28. oldal
4.6.1.2. A pihenő- és figyelő-hely őrzése……………………………………..…29. oldal
4.6.2. A területőrző viselkedés………………………………………………….…30. oldal
4.6.3. Vadászati viselkedés……………………………………………………..…31. oldal
4.6.3.1. Vadászat apró jószágokra………………………………………….……32. oldal
4.6.3.2. A csoportos vadászat……………………………………………….…..32. oldal
5. A játékos viselkedés…………………………………………………………….…..34. oldal
5.1. A játékra hívás jelei……………………………………………………………..34. oldal.
5.2. A játék közbeni vizuális jelek, játék-cselekvések……………………………….35. oldal
5.3. Játék-formációk………………………………………………………………….35. oldal
6. Szociális, kontaktusépítő- és kötődés-erősítő viselkedések…………………………37. oldal
6.1. A csoportosulás………………………………………………………………….37. oldal
6.2. Az érintés………………………………………………………………………..38. oldal
6.3. Az ápoló magatartások………………………………….……………………….38. oldal
6.4. Az együttműködés…………………………………………………………,……39. oldal
6.5. Az altruizmus vagy önzetlenség…………………………………………………39. oldal
7. A humán viselkedési komplex az erdélyi kopónál………………………………….41. oldal
7.1. Szocialitás……………………………………………………………………….41. oldal
7.1.1. Szociális vonzódás és kötődés………………………………………………41. oldal
7.1.2. Kapcsolatépítés és jelzés-szintű agresszió…………………………………..42. oldal
7.2. Csoportszinkronizáció…………………………………….……………………..42. oldal
7.2.1. Érzelmi szinkronizáció………………………………………………………42. oldal
7.2.2. A viselkedési szinkronizáció………………….……………………………..42. oldal
7.3. Szociális tanulás………………………………………………………………….43. oldal
7.4. Közös tevékenység és komplementer kooperáció………………………………44. oldal
7.5. Szabálykövetés……………………………………………………..……………44. oldal
7.6. A tanító viselkedés………………………………………………………………44. oldal
8. Eredmények és javaslatok……………………………………………………….…..46. oldal
9. Összefoglalás………………………………………………………………………..47. oldal
10. Köszönetnyilvánítás……………………………………………………………….48. oldal
11. Irodalom……………………………………………………………………………49. oldal
12. Mellékletek…………………………………………………………………………51. oldal

 

erdelyi kopo a vaddisznoskertben1. Bevezetés

Az erdélyi kopó egy régi magyar vadászkutya, amely a történelem során fajtatársaival együtt, kopóudvarban élt és többedmagával vadászott Erdély hegyvidékein.

Nem az emberrel való kapcsolattartásra, kommunikációra szelektálták, mint a közös ősükből, más munkára kialakított magyar vizslát, hanem a vad megtalálási-, nyomkövetési- és puska elé terelési képességére, valamint az élet szelektálta az erdei munka utáni hazatalálására, otthon pedig a túlélésre, falkatársaival rivalizálva.

A farkas vadászati viselkedés-sorát elemezve és összehasonlítva az erdélyi kopó vadászati viselkedésével, akár a nem támogatott apróvad-fogást, akár a vadászati alkalmazásuk során művelt vaddisznó-hajtást vizsgáljuk, szinte minden farkas-elem megvan benne, ellentétben sok más vadászkutya-fajtával, amelyekből kiszelektálták az ősi viselkedés-sor egyes részeit.

Az erdélyi kopó csoportban élt és vadászott régen a grófi és köznemesi udvarokban, közösen étkezett, pihent és játszott a falka, így az otthoni lét közepette is ki kellett alakítsa a maga szociális hierarchiáját, rítusait, kapcsolatépítő és ápoló magatartás-formáit, a konfliktuskezelés sérülés-minimalizáló mechanizmusait.

macskavadasz erdelyi kopo utodcsoport, 2013.04.15.Témaválasztásomat az is indokolja, hogy gazdája, „dadusa”, és (nem mindig) vezetője vagyok 1994 óta egy minimum 8, de sokszor 50 egyedet, jelenleg 21 ebet számláló kennelnek, az aranykoszorús Sári-sori Macskavadász erdélyi kopó tenyészetnek. Egy ideig pedig a Szent Ferenc Állatotthon nagy kifutóiban, falkában tartott befogadott, nagyrészt keverék egyedekből álló kutyafalkájának életét és kommunikációját is megfigyelhettem, mint telepvezető.

Szakdolgozatomban a kopófalkában előforduló cselekvési szituációkban (kivéve a szexualitást, kölyöknevelést és külső helyszínen való nagyvad-vadászatot) megjelenő viselkedési mintázatokat, azok funkcióit, megjelenési formáit és vizuális jeleit  írom és  fényképezem le, összevetve a szakirodalomban publikált más kutyáknál, farkasoknál vagy emlős állatoknál, például egereknél, vagy az embernél megfigyelt mintázatokkal. A dolgozat fejezetei a kutya-viselkedési jelek logikája szerint tagolódnak, az egyes jel-csoportok és viselkedések között ismertetem az adott jelekről és viselkedésekről eddig publikált kutatásokat, leírásokat, bemutatásokat.

2. Eszközök és módszerek

Az etológia tudományának alapvető, Tinbergen óta feltett kérdése – miután az adott állatfajt a természetes környezetében megfigyeltük, viselkedését leírtuk -, hogy miért csinálja az állat éppen azt, amit csinál. Miklósi Ádám a kutya-kutatás igen átfogó ismertetését adó könyvében (Miklósi 2010) értelmezi is Tinbergennek a viselkedés funkciójára vonatkozó kérdését, mi szerint, miképpen járul hozzá egy adott viselkedési mintázat a kérdéses faj túléléséhez.

macskavadasz erdelyi kopok a falkaban1Jelen dolgozatomban és Miklósi Ádám könyvében a kutya a vizsgált faj, amelynek természetes környezete az ember által létrehozott és fenntartott ökológiai fülke, az ember által felépített mesterséges élettér, legtöbbször a család. Ugyanakkor a kutya rendkívüli viselkedési és egyedfejlődési plaszticitással rendelkező állat, még az egyébként is nagyon rugalmas, a vadászható zsákmányállat előfordulási gyakoriságának és méretének megfelelő méretű és felépítésű szociális csoportokban élő, azt a zsákmány populációjának változásakor változtatni tudó más kutyafélékhez képest is. Erre a nyitottságra valószínűleg az eb, mint fajta, az emberrel való együttélés és domesztikáció során tett szert.

Az ingergazdag és az ingerszegény környezetben felnőtt farkasok kötődési magatartása az ember irányában közel azonos, ugyanakkor a hasonló szélsőségek között felnevelt kutyák sokkal nagyobb eltéréseket mutattak ebben – mutat rá a rugalmasan alakítható magatartás mikéntjére Topál József és munkatársainak 2005-ös kutatására Miklósi Ádám (2010). Véleménye szerint a viselkedési plaszticitás azt jelenti, hogy a környezeti kontroll, a tapasztalat és a tanulás szerepe megnő a kutyánál a genetikai meghatározottság rovására. Költség és kockázat a fajnak és az egyedeknek is, evolúciós szempontból, e rugalmasság, mert sérülékennyé vált a magatartási rendszer abban az esetben, ha a környezet nem biztosítja az elvárt hatásokat

macskavadasz erdelyi kopok a falkaban2A modern társadalmakban, s nagyrészt hazánkban is a családi „kedvenc”-ség a kutya legelterjedtebb funkciója, ugyanakkor a legjobb barátunk házőrzőként, vadász- és segítőkutyaként, de kóbor csapattagként is képes helytállni és túlélni.

Az e dolgozatban tárgyalt erdélyi kopó is manapság már legtöbbször egyedül vagy párban, az ember mellett élve, mindennapjaihoz alkalmazkodva, a „társállat” feladatát látja el, ugyanakkor a fajta történetének évszázadaiban a kopóudvarbeli élet és a vadászati munka során is kutya-csoportos létben kellett boldogulnia. És így él tanyámon a Macskavadász erdélyi kopó-falka ma is.

Miklósi (2010) szerint keveset tudunk az egyes fajták etogramja közötti különbségekről, így az erdélyi kopók szociális és falkabeli viselkedése megmutathatja, miként viszonyulhat fajtatársaihoz a közös túlélés érdekében egy már domesztikált állatfaj speciális fajtája.

macskavadasz erdelyi kopok a falkaban3A konkrét módszerei e kutatásnak a szabad megfigyelés, a gyakori interakciók leírása és lefényképezése, valamint a kutya-kutya kontaktok múltbeli előfordulásainak leírása. Szintén használatos eszköz a célzott megfigyelés, amikor is vár a kutató annak a viselkedésformának a spontán megjelenésére, amelynek hatását mérni szeretné. És ezen kívül alkalmaztam a viselkedés kiváltására tett erőfeszítés módszerét is, amikor pont nem mutatta a falkám azt a viselkedést, amikor fényképezőgép volt a kezemben.

A módszerek tárgyalása során arról is döntenünk kell, hogyan írjuk le a kutya viselkedését. Miklósi Ádám (Miklósi 2010) sokféle, különböző, sokszor össze sem vethető megközelítését sorolja fel a kutya viselkedésmintázatát leíró munkáknak és kutatóknak, s javasolja, a viselkedéseket funkcionális akcióegységekbe csoportosítsuk, mint például a táplálkozás vagy az agresszió. Majd azokat bontsuk akcióegységekre, alkategóriákra, akciómintázatokra és azok egységeire, hogy létrejöhessen egy akciókatalógus, vagyis etogram.

macskavadasz erdelyi kopok a falkaban4Munkámban csak részben követem ezt a szisztémát. Azt figyeltem meg, hogy egy-egy konkrét jel, mint például a test-tájak változó mintázata is, nem csupán egy funkcionális egységben fordul elő. Egy-egy konkrét jel sokféle funkcióval bírhat, sokféle kontextusban használják a falkám tagjai, amelyeket szintén szükséges felsorolni. Így a nagy akcióegységekben előforduló jeleket ismertetem és mutatom meg először, majd azok konkrét cselekedetekben, cselekvés-sorokban való megjelenését, majd azok hatását, funkcióját tárgyalom.

Sok megfigyelt viselkedést viszont nem tudtam lefényképezni. Szakdolgozatom készítése idején tűnt el falkavezérem, Herceg, s találtuk meg elpusztulva, orvvadász hurokból mély kútba hajítva. Régi falkavezéreimhez, különösen Csetéhez és Gyurmához méltó kanom jelenleg Remete, amely kopó igen alkalmas lenne a falka vezetésére, de tíz percet nem marad a többieket bent tartó kerítés mögött, kimászik a területről falkavezérség helyett. A többi felnőtt kanom pedig nem tartható együtt sem egymással, sem a szukafalkával. Falkám tehát nem mentes- a lehetőségek szerint- az emberi beavatkozástól, nem félvad, az etológiai kutatás szolgálatában álló kutya-csoport, mint Kielben Dr. Feddersen-Petersen falkája, hanem egy, a minőségi erdélyi kopó tenyésztés, génmegőrzés érdekében létrehozott és fenntartott kutyák együttélése, foglalkoztató napközije.

FOLYTATJUK!

E rész irodalma: Miklósi Á. (2010): A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója. Typotex Kiadó, Budapest, 2010, 418 p.


Your Comment

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>