Meleg van, igazi kánikula a nyárban. Kopóim is kifeküdtek, bár ők dolgoznak a melegben is.
Jó annak, aki szabadságát tölti, akár a vízparton, akár a hegyekben kedvencével. Aki azonban melózik, az izzad, dühöng, stresszel, s mire hazaér, a kádba feküdni van kedve, nem az ebbel foglalkozni. Pedig csak öt perc naponta, akár az első zuhany után, és nem útban lesz a kedvenc, hanem jó kedvünk lesz mindkettőnknek tőle. Napi gyakorlat, hogy legyenek együtt töltött, szívet melengető perceink.
Nem kell hozzá más, csak egy klikker, meg némi virsli vagy más csúszós, nedves jutifali, na meg a kutya.
Ha több kedvencünk van, mindet lehet egyszerre foglalkoztatni. Ha nem vagy még profi, kedvenced még nem rutinból csinálja a gyakorlatokat, vagy többen vagytok, akkor a legjobb, ha kikötöd őt vagy őket. Pórázra, de ha rág, láncra. Akkor nem ugrál a hátad mögött, nem kapja ki a kezedből a hátad mögé dugott virslit, nem löki félre a másikat a gyakorlat közben. És megtanulja, akkor van munka és jutalom, ha Te akarod, és akkor foglalkozol a többi közül vele, amikor Te úgy döntesz. És amikor a kis féltékeny végigénekelte, hogy a többieket jutalmazod, óriási boldogság lesz, ha ő tehet a kedvedre.
Amikor lelki gyakorlatként, örömforrásként tanítunk, és a célunk, hogy kellemes perceket szerezzünk magunknak és a kedvencünknek is, akkor olyat gyakorolunk, amit tud a kutya, vagy olyat, amit van esély, hogy megcsinál, mert a cél a jutalmazás, a jól végzett munkáért. És ha nem csinálja, vagy nem azt csinálja, amit szeretnénk, nem adunk jutit, de a következő pillanatban olyat kérünk tőle, amit tuti tud. Ha mást nem, szemkontaktust.
A gyakorlat legelső eleme, és bármikor elővehető tuti-juti bónusza a szemkontaktus.
A gyakorlat jutalmazó eszköze a klikker és a jutalomfalat. Mindkettő ennél a napi öt perc örömforrásnál. Ha valaki még nem használta sohasem a klikkert, annak elmagyarázom.
A klikker arra való, hogy ha a hangját hallja a kutya, tudja, nekünk tetsző dolgot csinált az előző pillanatban. És hogy ezt megtanulja, a klikkelés hangjára jutifalit is adok neki. Tehát kérünk valamit az ebtől, amit ő megcsinál, klikkelünk és adjuk a falatot.
Nem mindegy azonban, hogy hova és mit figyel a kutya, amikor kérünk tőle valamit, vagy utasítást adunk. Ahhoz, hogy egyáltalán hallja, mit is szeretnénk tőle, ahhoz ránk kell figyelnie, nem másra, nem pl. azt stírölnie, mit csinál a szomszéd macskája. És honnan tudjuk bizonyosan, hogy a figyelme ránk szegeződött? Ha a szemünkbe néz. Hogyan tudjuk elérni, hogy ránk figyeljen? A nevét mondjuk, vagy hülye hangokat adunk ki.
Minden tanítás alapja az, hogy ránk figyeljen legelőször az eb, zárja ki elméjéből a környezetet, ezért a klikkeres és jutalomfalatos szemkontaktus gyakorlás megalapoz minden tanítást és tanulást, plusz mindig olyan gyakorlat, amit örömmel és biztosan csinál a kutya, tehát jutalmazni lehet és kell, ezáltal örömtelivé téve a kettőnk együtt töltött perceit.
Kikötöttük tehát az ebet, hogy ne kelljen a kezünkben a jutalomfalattal végigkergetni a lakáson vagy udvaron, hogy olyan közel kerüljünk hozzá, hogy észrevegye a kaját.) Mondjuk a nevét, és ha ránk néz, a szemünkbe, akkor klikkeljünk és adjunk neki falatot. Előfordulhat, hogy még nem tudja a nevét (vagy tudja, csak nem öröm neki, ha mondjuk), és nem néz ránk.Akkor elővehetünk nyávogást, csicsergést, visítást, prüttyögést, vagy bármit, amire ránk néz. Ha erre sem figyel, megmutathatjuk a falatot. Ha arra figyel, emeljük a szemükhöz először, klikkeljünk és adjuk neki. Másodszor már a nyávogásra is a szemünkbe fog nézni. A falatot és a klikkert dugjuk a kezünkkel együtt a hátunk mögé, mert arra néha jobban koncentrál az eb, mint a szembenézésre. Szóljunk neki újra, és ha szemünkbe néz, klikk és falat. Ha elbóklászik a tekintete, hívjuk fel a figyelmét hanggal újra, klikk majd falat.
Gyakoroljuk naponta pár percig ezt, fokozatosan növelve a szemkontaktus idejét, és ha lenéz, várjuk meg, míg újra ránk néz, hogy na mi van, nincs falat??? Profik akár egy percig is elvárhatják a szemkontaktus tartását, persze csak a gyakorlás kezdeti, hamar jutalmazott bemelegítése után.
Ha a kedvenced tud valami pozíciót már, legyen az ülés, fekvés, állás, gólyaláb:), akkor a gyakorlás második felében csináltathatod vele azt is, mindig ha jó a gyakorlat, klikk és falat. Ha nincs kedve, nem csinálja, akkor segítsd kicsit, ha úgy sincs sikerélmény, térj vissza a szemkontakthoz, és pár klikk és falat után tegyétek el magatokat másnapra.
Jó gyakorlást és még jobb kapcsolatot kedvenceddel!