hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


Tanult tenyésztők csapata

nov 2009
10


Az állatbarátok közül sokan elítélik a “kutyatenyésztőket”, azokat a kiskutya-gyárakat üzemeltetőket, akiket csak a pénz és a szaporulat érdekel, mint a hússertésnél. Holott ezek az emberek nem tenyésztők, csupán szaporítók. A valódi tenyésztő számára a legfontosabb kedvenc fajtája szebb, kiválóbb egyedekkel való állomány-gazdagítása, öröm az egészséges és rossz kiskutya, az, amelyik már öthetesen is viselkedésében (például) „egészen vizsla”. Az igazi tenyésztő nem adja el akárkinek kiskutyáit, válogat vevők között, viselkedése alapján ajánl egyes kölyköket munkára, más kölyköket kedvencnek, és figyeli, melyik „gyerekéből” mi lesz.  És az igazi tenyésztő, az előítéletekkel szemben, nem kutyalétszám, hanem mentalitás, hozzáállás alapján minősíthető. Az igazi tenyésztőt nem érdekli, hogy az alkalmatlan vevőjelölt, aki például kerítés nélküli tanyára akar erdélyi kopó kölyköt venni, megsértődik-e, de nem adja oda a kiskutyát. Ilyen tenyésztők szerveződnek az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség magyar tagszervezetén, a MEOE-n belül is.
Azt gondolom, azoknak a kutyásoknak is fontos lehet, mi foglalkoztatja, mit tesz, tenne kedvenc fajtájáért az „igazi tenyésztő”, akinek keveréke van, vagy mentett, problémás fajkutyája, szaporítótól származó. Mert a kutyák divatját, azt, milyen a „jó kutya, szép kutya”, a fajták alakításán keresztül a tenyésztők irányítják- még akkor is, ha a dolog az állat egészségének rovására megy, és ezzel a világon sok millió állatbarát jogos felháborodását váltja ki. Mert a felháborodás gondolkodtatja el az „igazi tenyésztőt”, és vált irányt, sokszor a közvéleménnyel szemben is.
Azt gondolom, érdekelheti a hobbikutyások egy részét az, min gondolkodnak, mit tanulnak a tanulni és ezzel továbbfejlődni akaró tenyésztők. Ezért adom közre ezt, „a kutya” újságnak készült, onnan azonban anyagtorlódás miatt kimaradt cikket a MEOE Tenyésztői Tanfolyamáról. A publikálásra ugyanakkor szóbeli megállapodás is kötelezi személyemet, amit becsület kérdése részemről betartani.


– Ez a kutya-show egészen más hangulatú volt, mint az előző sok száz- számol be kiállítói élményeiről megállíthatatlanul a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Tenyésztői Tanfolyamának szilvásváradi CACIB utáni, legutolsó előadásán Fischer Gyuláné, tevékenységét nem ma kezdő, s immár tanult tenyésztő társunk. –  Odajöttek a tanfolyamról ismerős, más fajtával foglalkozó kollegáink, megnézték a kutyáimat, kérdeztek, mosolyogtunk. Velem örültek, és én is átmentem megnézni az ő kedvenceinket. Nem mentünk el már egymás mellett, rohanva két felvezetés között, mint eddig…

– Felelősebb gazdája is lettem palotakutyáimnak. Még jobban odafigyelek, mit is szeretnének, és észrevettem, ők is boldogabbak. Oklevelem örömére, hogy a „MEOE által képesített tenyésztő” címet viselhetem, a kutyusok is kaptak ajándékot: hamarosan kész az új, füves kifutó, hogy ott szaglászhassanak, hempereghessenek.


Fischer kolleganőt tripla taps köszöntötte, amikor átvette oklevelét, hiszen minden előadás után, közben rá számítani lehetett, hogy kérdez, felvet tenyésztői tapasztalataiból néhány problémát a szakértő állatorvosoknak. Nem mindenkinek tetszett ez, – de hát nem tanulni jöttünk ide, majd hatvan évesen is?- tette fel válaszul ő a költői kérdést.

Igen. Tanulni jöttünk. Talán ez különbözteti meg azokat a tenyésztőket, akik koruk, eredményeik alapján erre már nem is szorulnának rá, mégis nyitottak és fejlődni akarók, azoktól, akik elhiszik például azt a vidéken még, sajnos, létező állatorvosi véleményt, hogy altatásos röntgenfelvétel és szak-állatorvosok általi kiértékelés, vagyis valódi diszpláziaszűrés helyett elégséges a fizikai vizsgálat. Kezdő és több évtizede maga után nyomot hagyó tenyésztők is úgy ítélték meg, szükségük van a friss tudásra, új információkra, állatorvosi segítségre ahhoz, hogy szebb, okosabb, egészségesebb minőségi kiskutyákat hozhassanak létre maguk és jövendő gazdijaik örömére.
Tanulni jöttünk a MEOE ötven év utáni első tenyésztői tanfolyamára.
Dr. Szinák János állatorvos, a tanfolyam házigazdája, talán az anyaegyesületben néha megfogalmazódó irányzat ellen is beszélve, azt hangsúlyozta, ne a kiállítási eredmény jelentse számunkra a minőségi fedezőkant. Nézzük mindig azt, mit örökít.

És jobb érzés, a gazdáknak nagyobb boldogság egy olyan kutya, akinek agya van, mintha csodaszép küllemű, de buta állat lenne. És az általunk létrehozott állatok egészsége, idős korában is jó életminősége fontosabb annál, minthogy mit lehet eladni, milyen korszerűtlen fajtakép alapján vesznek az emberek kutyát. A fül- és farokkurtítás csak gondot és kellemetlenséget okoz az állatnak, rontja fajtársaival való kommunikációját, és mindez azért, mert az utca embere vizslakeveréknek nézi a vágatlan fülű dobbermannt?  A kinológus egy született fülekkel és farokkal bíró rottweiler fényképeivel mutatta be, igenis, kellően határozott és elriasztó fellépésű lehet a kutya úgy is, és ha az emberek fejében nem ez a kép él a fajta kinézetéről, hát azt kell megváltoztatni, nem a kutyákat csonkítani.
De hogyan is lehetséges a szebb, egészségesebb, okosabb kutyák tenyésztése?  Mert a célokban elméletben egyetértünk, a konkrét kép és a megvalósítás az, ahol különbözőképpen próbálunk, vagy nem is próbálunk tenni néha. A tanfolyam előadói a mikéntre tettek javaslatot szakterületük ismeretében a fejlődni akaró tenyésztők számára.


A tenyésztés azonban nem egy kutya párosítása, hanem sokszor egy emberöltőn is átívelő, céltudatos tevékenység. Nem csupán egy alom kiskutyát állítunk elő, hanem igyekszünk a fajta számunkra reprezentatív, nekünk tetsző minta-egyedeit létrehozni, mind külsőleg, mind belsőleg. És ez nem megy egy csapásra.  Drágossy Zsolt okleveles állattenyésztő mérnök a fajták hosszú távú fejlődésének tenyésztési feladatairól beszélt, a genetikai alapismeretek után. Arról a tenyésztési programról, amely a Kuvasz Klubban már elkezdődött. Mert az Egyesület legtöbb klubjában és minőségi tenyésztőknél is hibás gyakorlat alapján folyik a tenyésztés: a jó kutyát a jobbal, fenotípus és a kiállítási eredmények alapján, a divatos tenyészállatokkal fedeztetjük, a hibákat eltitkoljuk és nincs származásellenőrzés.
Előre vihetné, főleg a magyar fajtákban, ahol sztenderdadó ország vagyunk, az állomány képességeit, egészségét egy tudatos tenyésztési program.  A DNS alapú származásellenőrzés, kartell alapú tenyésztői szövetségek alakítása, ahol a kollegák hozzájárulnak a kölcsönös ellenőrizhetőséghez. A tenyészszemlék és az utódellenőrzés alapján való szelekció, ami a tenyészegyedek, sőt, a jövendő tenyészegyedek szüleinek a kiválasztásánál is fő szempont illene, hogy legyen. Mert a tenyészszemle nem csak a győztest állítja reflektorfénybe, és sokkal kevésbé szubjektív bírálat lehet.
A tenyészszemlék összehasonlíthatóságát egy pontalapú minősítési rendszer tenné lehetővé, ezen dolgoznak a tenyésztési felelős segítségével a kuvaszosok, amely különböző súllyal értékelné a felvonultatott egyedek különböző anatómiai részleteit, a küllem mellett az egészségi jellemzőit, és a temperamentumát, alaptermészetét. Fontos lenne minden kutyáról azonos információkat, azonos formában, kereshetően és összehasonlíthatóan gyűjteni és közzétenni.


A „milyen legyen az a fajta” kérdése után választ kell adni arra a felvetésre is, hogy milyen ne. A genetikai terheltségek mentesítésére is programokat szükséges kidolgozni, ezt teszik Nyugat-Európában is.  A főmunkakörében szarvasmarhákkal dolgozó tenyésztési vezető a diszplázia problematikáját hozza fel a rossz példa szemléltetésére, amelynek jelentőségét, örökölhetőségét még sokan vitatni próbálják, elbagatellizálják arányait, és szűretünk is meg nem is, vagyis a hozzáférhető, minden minősítést nyilvánosságra hozó, azonosítható és egyértelmű eredmények olyanok, mint a fehér holló. Holott lehetőségünk lenne ezen additív módon öröklődő terheltség előfordulási arányának csökkentésére, mert a DP fájdalom a kutyának, még ha nem is mutatja és gond a gazdának.  Minél több információra lenne szükség, független, azonos módon értékelt adathalmazra. Ugyanez vonatkozik az egyéb genetikai terheltségekre is, amelyek közül számtalan recesszív, fajtaspecifikus betegség van. Mentesítésük fontossági sorrendjét gyakoriságuk és problémásságuk határozza meg. A PRA például a kutyák teljes vakságát okozhatja. Létezik laboratórium Németországban (Optigen labor), amely már igen sok öröklődő betegség esetében tud hordozóságot megállapító DNS tesztet végezni az adott állatból vett minta alapján.

Drágossy Zsolt kiemelte, hogy nem cél azonban a csak mentes egyedek párosítása, hiszen a terheltek egy része sem örökíti a hibát mentessel párosítva, és egyéb jó tulajdonságokat viszont erősítenek az állományban. De csak a terheltek adatainak is nyilvánosságra hozásával, a megfelelő tudatos mentesítési programmal, az adatgyűjtéssel tehetőek a jövőben születendő kiskutyák egészségesebbé.
Új ismeretek sokaságával lettünk gazdagabbak. Dr. Berkényi Tamás állatorvos,  a kutya-táplálkozás szakértője a túlsúlyos anyaállatnál jelentkező problémáktól ( ovulációs ráta csökkenése, csöndes ivarzás gyakorisága, a tüzelések közötti időszak növekedése, és  termékenyülési hajlam-csökkenés) kezdve a fehérjehiányosan táplált anya utódaira gyakorolt hatásán ( kölykök születési súlya csökken, az újszülött-kori immunitás csökkenése, és halálozás, betegedés arányának növekedése) keresztül a szénhidráthiányos anyakutya táplálásból adódó gondokig (nő a halvaszületettek száma, kicsi a születési súly, nő az újszülött-kori betegedési arány) minden lényeges etetés-kutatási eredményről beszámolt nekünk. Sokunk számára új volt, hogy adatokkal és grafikonokkal bizonyította, az erős növekedési szakaszban a kutyák energia szükségletét célszerű visszafogni, nem a fehérje mennyisége a mérvadó (magas energiatartalmával azért számolni kell), és a kisebb energiatartalmú, de a növekedéshez szükséges sok fehérjét tartalmazó eledelen nevelt serdülő eb ugyanakkora lesz felnőttkorára, mint a gyorsan hatalmas méretet elért. Csak kevesebb ízületi problémával küszködik majd élete végéig.

Berkényi doktor beszélt a nemrégiben gyerekeken és kutyákon elvégzett vizsgálatokról, amelyek bizonyították, hogy jobb szellemi képességeket hoz elő a magzati és csecsemő korban adott, evett DHA. Ennek fontosságát saját családjából vett példával bizonyította az állatorvos, feleségével, aki utálja a halat, mégis gyermeküket várván minden hétvégén halvendéglőbe vitt ebédelni, hogy születendő gyermekük megfelelő mennyiségű DHA-hoz jusson.
Dr. Pallós Andrea a csecsemőkutyák ellátásával, gyakori bajaival és teendőivel ismertetett meg bennünket, s a korai szocializáció fontosságát a saját kabátjában Budapesten tömegközlekedéssel utazgató hathetes beaglejeivel demonstrálta. Dr. Kovács Katalin doktornő a fogak egymásra épülő rendszerét mutatta meg nekünk, azt, hogy az alsó-fölső párok (P1 és 2 hármasa) hogyan alkot öntisztító egységet, s nem megfelelő állásuk a fogkő kialakulásához vezet.  Elmondta, hogy az öröklődő harapáshibát mindig az okozza, még ha látszólag jó is a két fogsor illeszkedése, hogy a három mérvadó helyen levő fog-pár nem úgy kapcsolódik, ahogy kellene. Mert például a fölső P1 pont az alsó P1 és P2 közé kell, hogy essen, a felső szemfog elülső élét az alsó szemfog hátulsó éle tisztítja szabályos fogállásban, és a felső P3 az alsó P4-et takarja. Az előadás a tenyésztő kollegák számára kutyáik kiemelt fogvizsgálatát eredményezte, mihelyst hazaértek.


Tanultunk anatómiát és csontfejlődést.  Kutyaszaporodást, ovuláció-előrejelzést és mesterséges termékenyítést. Megtudtuk a jogi, szervezési lehetőségeit a külföldről való mélyhűtött sperma behozatalának. Megismertük a kutya élősködőit. A féreghajtások időzítését, hogyan lehet az állományt megfelelően mentesíteni.  A különböző betegségek műszeres diagnosztikájába is betekintést kaptunk, tájékozódtunk a szívbetegségekről. Beláttuk, a kutya-baj okának megállapításához legelső teendője állatorvosunknak a mintavétel és a laborba küldés, és biztattak bennünket a doktorok, hogy tanult tenyésztőként ezt az elvet érvényesítsük állatorvosaink ellenében is. Dr. Pozsonyi Anikó szerződés-jogi tájékoztatója és szerződésmintáinak használata talán csökkenti a jövő tenyésztő-gazda konfliktusainak számát, és Harcsás Márta kutya-marketing tanácsai, s a remélem, ötlete alapján már készülő tenyésztői plakátok, szórólapok megváltoztatják a kutya-showk küllemét is.

Bár szinte képzett állatorvossá váltunk a szakmai előadások során, mégis, nem ez a legnagyobb érték, amit a tanfolyam adott számomra.  A megtanulható, beszerezhető információknál többet jelent az, hogy találkoztam olyan tenyésztő kollegákkal, aki más fajtával ugyan, de ugyanazokat a célokat tűzték ki.  Akiknek pont a minőségi tenyésztésre törekvéséből adódóan ugyanazok vagy hasonlók a problémái, vagy azon már túl van, amivel én épp kínlódom. Akikkel beszélgetve kiderült, azonos etikai alapon állva gyakoroljuk kedvenc tevékenységünket, és akiket pont ezért megkérdezhetek, ha gondom van, mert mérvadó lehet a véleménye számomra. És akit szívesen ajánlok, ha olyan érdeklődővel kerülök kapcsolatba, aki az ő fajtája iránt érdeklődik.

A tanfolyamon megismerte egymást azon MEOE tenyésztők köre, akik tenni és tanulni akarnak azért, hogy még szebb, még okosabb, még egészségesebb kiskutyák kerüljenek ki a keze alól. Remélem, ezen egymást építő kapcsolat az iwiw klub megalakulásával folytatódni is fog, az Egyesület és a magyar kutyatenyésztés jó hírét növelve.



A tanfolyam további képei: http://tenyesztoitanfolyam.kgyurkorita.fotoalbum.hu/ vagy http://indafoto.hu/neveletleneb/tenyesztoi_tanfolyam


3 Comments

  1. # tool on január 23rd, 2010

    sokat tanultam

  2. # tool on március 23rd, 2010

    miert ne:)

  3. # Chauncey Delanoy on december 17th, 2010

    Wonderful story=D I will need a good amout of time to examine the content.