hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


a jó kutya nyaralni megy 2.

 

Nemzetközi Kutya Magazin, 2011.08.

Ha elolvastad, megpróbáltad, gyakoroltad, amit a pórázon követésről meg az együtt lépcsőzésről meséltem Neked az első részben, kedvenced szépen sétál veled, ha kifutotta magát.

Ahhoz, hogy ezt nem csak kifutott, hanem teli energiás állapotban is tegye, újabb falka-módszert alkalmazunk, amelyet Simó Gergely FCI őrző-védő teljesítménybíró, küllembíró, kynológus, etológus, munkakutya versenyző tanított sportkutyásoknak és használ maga is.

Simó Gergely azt tanítja, hogy a farkasfalkában a vezér nem jutalomfalattal veszi rá a falkatagokat arra, hogy irányítása alá rendeljék magukat, hanem azzal, hogy a falkatagok akkor jutnak élelemhez, pihenőhelyhez, meleg oduhoz, szociális kontaktushoz, ha az illemnek, szokásoknak, szabályoknak megfelelően viselkednek. A vezérrel és a falkával való együttlét maga a motiváció, a gyönyörök csúcsa-ugyanis a falkából kitaszítás sokszor az élet végét jelenti. Soha nem kap senki semmit ingyen, mindenért tenni kell. A falkatagok kontrollálják viselkedésüket, uralják ösztöneiket, mert akkor nyer csak vágyuk kielégülést. Például várnak, míg a vezér és párja csillapítja saját és kölykeik éhségét, nem nyúlnak a többiek addig a zsákmányhoz.

A sportkutyás gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a „fekvés” nem egy pihenő pozíció, hanem a várakozás arra, hogy megkapja a munkakutya a tárgyat, amiért megőrül, például a labdáját. A fekvés pozitúrájában megnyugtatja, lehiggasztja magát, mert tudja, CSAK akkor kapja meg, amit nagyon akar.

Ebből a sportkutyás felfogásból következik az, hogy sportra az a kutya jó, amelyik képes nagyon akarni valamit, képes „tribbe” jönni hamar, erősen és sokáig, ugyanakkor képes uralni is ösztöneit.

Mi, városi kedvenctartók arra használhatjuk ezen munkakutya-tanítási módszert, hogy kutyánkat önfegyelemre tanítsuk meg és vegyük rá, ezáltal könnyebben kezeljük őket a mindennapokban. A Neveletlen Eb Oldalon beszerezhető Kutya-Gazda Kapcsolatfejlesztő Alaptréning is tartalmaz ilyen gyakorlatot.

Először is meg kell figyeljük, mit akar általában kedvencünk, mit szeret és mitől jön tűzbe. Van eb, aki nagyon labdás. Van kutya, aki a fajtársaiért őrül meg. Van, aki haspók, és van, aki a futásért, a szabadságért. Vagy bizonyos helyzetekben mindegyiket akarja. A mi dolgunk az, hogy növeljük lelkesedésüket, ugyanakkor kössük feltételhez kedvencünk vágyainak kielégítését.

Nálam a kopók például nagyon szeretnek kint, az udvaron játszani a többiekkel, gyíkot, verebet hajtani. Amikor a kennelajtóhoz megyek, és tudják, szabadság következik, legszívesebben félrelökve nyomulnának ki.

Ezt nem hagyom, becsukom az orruk előtt az ajtót. Addig csukom az orrukra, míg le nem nyugtatják magukat, és nyitott ajtó mellett is bent egy helyben állva várják, hogy engedélyt kapjanak a távozásra. De csinálhatod ezt a kutyafuttató előtt lefektetve kedvenced, vagy vacsora, jutalomfalat előtt ültetve, vagy a labda eldobása előtt bármely poziturában.

És ha ilyen helyzetekben tudja kedvenced, CSAK akkor kaphatja meg, amit akar, ha lehiggad és figyel rád és engedelmeskedik, akkor nem fog teli erőből a kutyafuttató fele vontatni téged, amikor a boltba indultál, még tüzelő szuka esetében sem. Mert bizony, azt is megköveteljük egy kutyafiútól, hogy ne nyúljon az orra előtt magát illegető kutyalányhoz, bármilyen nehéz is ezt megállnia, és persze, csak addig tart a „jókutyaság” ebben az esetben, amíg a szemünk előtt vannak…Szóval, ha a futtató fele teperne, téged fenéken húzva Bobi, Te határozottan megfordulsz, hazafele.

Ebben is, mint mindenben, következetesség szükséges. Ha éppen fáradt vagy, nincs kedved küzdeni, akkor sem hagyhatod, hogy kutyád erőszakosan érvényesítse saját akaratát. Ilyenkor szoktam én azt parancsba adni neki, amit épp szeretne kedvencem, s nem behódolni látszólag sem. Mert ha egyszer érvényesítette akaratát, sokkal több munka újra elérned, hogy urald őt és ő uralja vágyait, mintha nem hagytad volna rá egyszer sem.

E kis tanítás-módszertani fejtegetés után térjünk vissza előző részünk gyakorlatához, a pórázon sétához. Azt tudjuk, úgy kell menjünk, hogy két teli szatyrot cipelve se érezzük kellemetlenül magunkat és kutyánktól elvárjuk, igazodjon hozzánk. Kedvencünk hol így fog menni, hol mégis pörög, lesznek a dologban visszaesések, ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy gyakoroljuk ezt.

Tegyük hát a napi rutin kutyasétát, magát a várost akadálypályává!

Nézzünk más szemmel a megszokott tárgyakra, járművekre, berendezésekre! A járdára parkolást megakadályozó oszlopsor, vagy egy vékony fákból álló fasor a parkban igazi szlamompálya, ahol a kedvenced gyakorolhatja a te járásodhoz igazodást, és utána szaladj vele kutya módra a parkban jutalomként! Vagy nézd ezt a villamost: kiválóan alkalmas arra, hogy az elbambuló, előtted járó, kissé magába feledkező kutyát kizökkentse, és rádöbbentse, azzal, ha rád figyel, ő is nagyobb biztonságban van. Élvezd és használd a várost kutyatanítási területként, menjetek mindig másfele, kiszámíthatatlanul, és legyél kreatív, játékos! Kedvenced örülni fog neki!

Másodszorra tanítjuk a pórázon séta után a fekvést

A pórázon séta után, ami ugye a gazda követése, a második legfontosabb gyakorlat a „helyben maradva nyugodtan pihenés, várakozás”, vagyis a fekvés. A hobbikutya-tanításban nem munkakutya, vagyis aktív, hanem passzív módon értelmezem e gyakorlatot. A kutya, mint az ember társa, követte őt ősidők óta mindenhova, amíg szabadon lehetett, ment, amikor az ember is, pihent, várt, amikor az ember is, és ezt is teszik a hajléktalanokkal élő kutyák sokszor minden póráz nélkül szerte a világban, kutyaviselkedési problémák nélkül.

Így jönnek velünk kedvenceink, amikor hosszabb túrára indulunk, hegyet mászunk. Mászik velünk, amikor mi mászunk, fekszik, pihen, amikor mi is leülünk, megállunk. Próbáld ki! Fáraszd le kedvencedet kutyafuttatón, labdával, úszással vagy csak hosszú sétával, aztán kezdj el vele tovább sétálni egy nagy parkban, pórázon vagy szabadon, s ha te kicsit elfáradsz, ülj le egy padra vagy egy szép fűcsomóra pihenni. Kedvenced először körbe fog nézni, megszaglász mindent, majd mikor rájön, még nem mentek tovább, leül, lefekszik közeledben. Ha csak ül, még nem elég fáradt. Ha lefeküdt, kicsit pihent, menjetek tovább, majd következő pad, leülés…Hamar meg fogja tanulni kutyusod, hogy pihentek, és le fog ő is telepedni. Ilyenkor mondhatod és mutathatod a vezényszót, fekszik, ha megállsz egy padnál, s hamar tudni fogja, most pihenés következik, s előbb engedelmeskedik, minthogy te leülnél. Így rögzítheted benne a feküdj parancsot, s alkalmazhatod sok helyen, ahol praktikus.

Fekszik a kutya a helyén otthon. A buszon, vonaton, villamoson utazáskor, ott ugyanis ő ülve elborul a 7-es buszsofőr stílusától. A hasával tud kapaszkodni, tehát számára a legbiztonságosabb, más utasokat a legkímélőbb, ha hasal. Csúcsforgalomban meg megtanulja, mindenki átlép rajta, amikor le akarnak szállni.

A fekvés után a „marad” tanítása következik, amikor megmutatjuk kedvencünknek, neki tovább kell pihennie, várnia, míg mi tesszük a dolgunkat. Ezt kétféle irányból IS kell tanítani. Szabadon, és csak addig távolodunk tőle, míg meg nem moccan, akkor rászólunk, feküdj, és visszamegyünk hozzá. Egyre jobban növeljük a távolságot, majd hátat fordítunk, leguggolunk, felállunk, végül olyan helyre megyünk, ahol nem lát bennünket, de ez már haladó gyakorlat.

Szintén fekvésben jó, ha marad akkor a kutya, ha hosszabb időre kötjük ki, bolt előtt, ha más, vele össze nem férő vagy épp tüzelő szuka gazdájával beszélgetünk, vagy a gyerekkel megyünk mi is  a homokozóba. Ha nincs lefáradva, álldogálni fog, nem baj, de előbb-utóbb lefárad vagy lefárasztjuk, és lefekszik. Ugyanezt jó gyakorolni otthon is, egy-egy helyiségbe becsukva vagy a radiátorhoz kikötve. Az sem helyes ugyanis és nem tesz jót a gazda falkavezéri nimbuszának, ha kedvence az egész lakást kénye-kedve szerint használja, nem beszélve az ülőbútorokról. Szokja meg és fogadja el a kutya, hogy korlátozzuk életterét, mint korlátozza a vezérpár az utódainak terét a farkasfalkában. Aztán jutalmazzuk nagy szabad szaladással a parkban vagy otthon keresős-eldugós játékkal!

A bezárást és a megkötést minél előbb jó megtanítani egy kölyökkutyának, közvetlenül a póráz után, vagyis már hat hetes kortól kezdve. A kiskutya hamarabb vigasztalódik, ha kedvenc tárgya, játéka is ott marad vele, különösen imádják a kölyökkopók a gumicsirkét.

Előfordul, hogy kedvencünk e korlátozás iránti tiltakozásának hangos csaholással adja jelét. Erre nem szabad reagálnunk. Persze, ezt nem éjjel 11-kor kell egy társasházban a nappaliban, nyitott ablaknál gyakorolni.

Van olyan időpont, olyan kies hely, ahol akár órákig is nyugodtan méltatlankodhat kedvencünk, senkit sem zavar. Ilyen az én tanyám is, nem véletlen, hogy sok ilyen gazdiréme ebet sikerült a napokig folyamatos ugatásról leszoktatni. Szívd fel magad, határozd el, keményítsd meg a szíved, és ne engedj, még ha órákig is énekel a drága. Mikor csendesül, fárad, sétálj arra, ha rákezdi, ne szólj hozzá, rá se nézz, menj tovább. Ha csöndben van, simogasd meg jutalomból, vagy csak szóban dicsérd, és hagyd ott, csukva vagy kötve, újra és újra. Később a „direkt” módszert is alkalmazhatod, viszed a kennelbe csukott ebnek a vacsiját, ha ugat, továbbmégy. Visszasétálsz, ha ugat, tovább. Előbb-utóbb rájön, csak csöndben maradva kap enni.

A helyben fekvés, pihenés gyakorlatot aztán gyakorold autóban, minden szobában otthon, idegen helyen, lépcsőházban. Elvileg bárhol és bármikor ott kell tudd hagyni kedvencedet nyugodtan fekve, és rád várva, míg visszatérsz. Ha szállodában, más, idegen helyen, több napig maradunk, mintha ott laknánk, a komfortérzetét, így a helyben maradási és pihenési képességét növelheted azzal, ha saját pokrócát, párnáját viszed, és azon fekteted. Vadászok, ha elmegy egy kutya a vad után, és nem tudják megvárni, pulóvert, sálat, kesztyűt, zsebkendőt, gazdiszagú tárgyat hagynak ott az utolsó közös helyen, vagy a hajtás végén, hogy tudja a túlbuzgón dolgozó munkakutya, oda kell visszamennie, ott pihennie, és várnia, míg érte nem jönnek.