hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


amikor a kutyák tüzelnek

Vadászlap 2006. március
Vadászkutya: AMIKOR A KUTYÁK TÜZELNEK

A nőstény kutya – ellentétben a farkassal – általában évente kétszer ivarzik, szakszóval: tüzel. A kutyanász az év bármely időszakában bekövetkezhet, nem csak ősszel vagy tavasszal, bár a „gondozásmentes” környezetben márciustól augusztusig született kölykök nagyobb eséllyel maradnak életben. Ugyanakkor a téli születésű „túlélő” kiskutyák nem lesznek később jobb klímatűrő, erősebb szervezetű vadászebek, ezért nem is szabad a születési körülmények alapján kölyköt választani.
Egy szuka 8-10 hónapos korában tüzel életében először, de normálisnak tekinthető a 6 hónapostól a másfél éves korig megjelenő első vérzés időpontja. Két tüzelés között általában 5-6 hónap telik el, bár már hallottam stabilan négy hónapos ciklussal rendelkező (még nem ellett) szukáról is. Kölykezés után sokszor „tol” az időponton a szuka, mert nem minden alkalommal tüzel vissza kölykei négy hónapos korában. A falkában élő kutyák néha „egyeztetik” tüzelésüket, ezt még a farkas őseiktől örökölték. A falka több, életerősebb kölyköt tudott felnevelni, ha a vezérszuka ellett. A többi szuka nem vemhesült,(vagy megölték utódait), és segéd-anyaként szoptatták a rangban felettük állók utódait.
A tüzelés általában 3 hétig tart, a szuka a középső héten veszi fel a kant és vemhesül. Az ivarzást a péra (a szuka nemi szerve) megduzzadása előzi meg, két-három héttel korábban már a jó kanok jelzik, hogy „szaga van”, a kutyahölgy szervezete elkezdte azokat a feromonokat termelni, amelyek egész falka kóbor és szökött vőlegény-várományost vonzanak a „boldog” gazdi háza köré. Az ivarzás első napjának az első vércsepp megjelenése számít. Van olyan szuka, amelyik szinte egyáltalán nem vérzik, és olyan is, amelyik még a középső, oestrusnak nevezett párosodási időszak alatt is. A tüzelő kutya magatartása is megváltozik, keresi a kanokat, szökik, ha tud és tűri a befedezést. Jelölgetnek, vizeletükkel úton-útfélen hirdetik „állapotukat”.

Ha azt akarjuk, hogy ne legyen alom

Legegyszerűbb ivartalanítani. A drága, törzskönyvezett és kihalófélben levő magyar fajtájú kutyáknál a fajta érdekében nem javasolt. Tévedés azonban, hogy minden szukának ellenie kell egyszer. Az is tévedés, hogy a kan beteg lesz, ha nem fedezett, pedig már elmúlt két éves…A farkasfalkában sem ellik minden ivarérett egyed, a vezérnőstény féltékenyen őrzi párját, a vezérkan pedig nem engedi a fiatal kanoknak az alárendelt szukák befedezését sem.
Ne hozzunk létre egyetlen alom kiskutyát se, ha a szülők harapáshibásak, a kannak csak egy heréje van, vagyis nem árt legalább a tenyész-szemlén részt venni, ahol ez kiderül, és a szükséges állategészségügyi szűréseket nem végeztettük el a szülőkkel. Az öröklődő betegségek szűrését a különböző fajták tenyésztési szabályzata és az állatvédelmi törvény is előírja. Ne hozzunk létre – még ha el is ajándékozzuk őket – olyan élőlényeket, amelyeket arra ítélünk, hogy esetleg páréves korukban nem fognak tudni felkelni szüleiktől öröklött súlyos csípőízületi diszpláziájuk miatt. A nemzeti kinccsé nyilvánított magyar kutyafajtáink érdekében sem célszerű a gyöngébb, kizáró hibás kutyákkal almot hozatni csupán azért, mert jól vadászik. A kutyagenetika ismert szabályai szerint a vadászati képességek gyöngén, húsz százalék körül öröklődnek, míg egy – akár rossz – fejforma hetvenöt százalék fölött.
Ha nem akarunk ivartalanítani, mert valaha szeretnénk a tenyésztési feltételek teljesítése után esetleg egy almot, az állatorvos segíteni tud akár több tüzelés „elnyomásában”. Ha a „baleset” már bekövetkezett, három napunk van rá, hogy abortusz injekció-sorozatra jelentkezzünk az állatorvosnál. Jobbnak és humánusabbnak tartom a nem kívánt kiskutyák megszületésénél. Újabban egy drágább, de méhgyulladás-kockázat nélküli módszert is javasolt az állatorvosom, amit a három nappal régebben „megesett”, vagy injekció után újrafedezett szukák esetében is lehet alkalmazni. Félidősen, ultrahanggal megállapított vemhesség esetén is elvetéltethető a szuka.

Ha pedig azt, hogy legyen

Ha megszerezte a szuka a tenyésztési minősítést, megfelelt a szűréseken, megtaláltuk a „vőlegényt”, amelyik megfelelő és az előbbiekkel szintén rendelkezik, felmértük a piacot, van néhány vevőjelöltünk a kölykökre, vagy elég vadásztársunk.

Szükséges még némi készpénz az állatorvosra, (nem a pedigrére, azt a kicsik egyéves koráig kiválthatjuk némi macera, alomellenőrzés a MEOE-nél), mert ha az ellés problémamentes is, a kiskutyák bélférgeit ki kell hajtatni három- és hathetesen, a választás előtti legalább egy, de inkább két oltás még a szuka gazdájának a pénztárcáját terheli. Oltás nélkül a kicsik hathetes kor után már megkaphatják a parvovírus-fertőzést, a szopornyicát. És akik próbálták már parvovírus-fertőzésben, szopornyicában szenvedő kedvencüket menteni, azok igazat adnak nekem.
Mikor kell a szukát befedeztetni? Én a tüzelés 8 -13. napja között szoktam. Ekkor már működnie kell a szuka „tűrési reflexének”. Ha a péráját megérintjük, oldalra csapja a farkát. Általában a szukát vigyük a kanhoz. Profi fedezőkan idegen helyen is fedez, de amelyik kezdő, az otthonában aktívabb. Ha nem vemhesülne mégsem a szuka, az állatorvos a hüvelyváladék vizsgálatával meg tudja határozni a párosítás ideális időpontját.

K. Gyurkó Rita

/>