hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


mérges ügy…

(a 2012.01.24-én a Nolblogon és a Virtuson megjelent, erdélyi kopóról és mérgezésről szóló cikk teljes képes változata)

Pont karácsonykor. Mindig ünnepnap történik valami, ilyen az én szerencsém. Ahogy leértem a tanyára, és  Örömöt, a kicsi erdélyi kopó lányt nem láttam előjönni, örülni nekem, majd megtaláltam gunnyasztva az egyik ólban, tudtam, nagy baj van. Fogtam a telefont, és elkezdtem december 25-én elérhető állatorvost keresni.

Minden állampolgár és különösen az állattartók kötelezettsége a járványveszély megelőzése érdekében az egészségre veszélyes kártevők irtása. A 8/1998 (VI.3) NM rendelet kötelezi az üzemeltetőket, hogy lakott területen vagy azon kívül levő mezőgazdasági egységek épületeiben, állattenyésztő és állattartó telepeken, állatkertekben évente kétszer, akár saját kezűleg is elvégezzék például a rágcsálóirtást, a megfelelő szer használati utasítás szerinti felhasználásával. Így tettem én is december közepén a Macskavadász Kopótanyán.

A modern rágcsálóirtók keserű adalékanyagot tartalmaznak, megelőzendő, hogy ember vagy háziállat felvegye a szert, de ez nem garancia arra, hogy nem eszi meg kedvencünk. Nem is szabad kitenni patkánymérget olyan helyre, olyan módon, ahol hozzáfér kutyusunk.

Én is a kutyák elől elzárt térben helyeztem el a mérget, s mégis, karácsony első napján bromadiol- vérzékenységet okozó szer- általi mérgezés tüneteit észleltem a legkisebb kopókámon, az öt hónapos Örömön. A méreghez nem fért hozzá, magát a lelassult mérgezett patkányt ehette meg. Pedig rágcsálóirtáskor különösen figyelek arra, hogy a kopók megfelelő mennyiségű húst is egyenek, ne csak tápot, hiszen ők különösen igénylik az állati fehérjét, nagyon megőrizték ősi ragadozó-voltukat. S mégis megtörtént a baj.

Kicsi Öröm gurnyadt, fájlalta és kicsit feszült a hasa, mozgása lelassult, ahogy lépett, állt utána és nehezen lélegzett, és ami a legfontosabb tünet, hamuszürke volt a nyálkahártyája, amikor megnéztem a száját belül, ami komoly keringési problémára utalt.

Ha nem tudtam volna, mivel, és nem én helyeztem volna ki mérget, akkor is vérzékenységet okozó szer gyanúja merült volna fel.

A mérgezésekre utaló tünetekről, a mérgezés gyanúja esetén teendő életmentő állatorvosi beavatkozásokról, a mérgezés tüneteinek segítségével való diagnosztizálásról és a jó és tiltott elsősegély-teendőkről nagyon részletesen, sok segítséget adva írnak Dr. Lóránszkó Gábor és Péter székesfehérvári állatorvosok a Hungarovet.com állatorvosi oldalon, és az általuk kifejlesztett ToxiVet mérgezés-diagnosztikai programot letölthetővé teszik állatorvos kollegáik számára. http://www.hungarovet.com/?p=659

Öröm tüneteit látva december 25-én tehát fogtam a telefont, és elkezdtem a környék állatorvosait hívogatni. Többen nem vették fel, hisz ünnep volt.

A tanya három falu, három volt Pest megyei járás közé esik, most mindegyikbe bemenni, és tudakolni lehetetlen, ki a három járás három ügyeletes állatorvosa. Mert a Polgármesteri Hivatalok, ahol, ugye, kifüggesztették az ügyeleti listát, zárva vannak. A települések honlapján, meg a faluújságban is közzétették, de a tanyán nincs vétele egyetlen mobilnet hálózatnak sem, így számítógépet se hurcolok oda. Marad tehát az egyéni állatorvosi telefonjegyzékem.

A harmadik falubeli doki felveszi a telefont. Mondja, nincs ellenszere, Konakion injekciója, ha kell, a dabasi ügyeletes gyógyszertárban venne, de most épp nincs ő sem otthon. A Konakion receptes, esélye sincs, hogy gazdaként vehessek recept nélkül. Végül találok orvost, akinek van még egy adag antidotuma, ellenszere, be is adja kis kopónak. Majd Öröm jön velem Pestre, a meleg lakásba, hogy felügyelet alatt legyen.

Receptet is iratok, hogy másnap, már munkanapon, kiválthassam, és ismételten, bármelyik dokival, beadathassam neki újra, ne azon múljon a kutya élete, ki tart készleten ilyet, vagy ki nem…

December 26-án be is megyek Pesterzsébet egyik patikájába, és a receptemet lobogtatva Konakion injekciót szeretnék vásárolni. Az erősebb hatóanyag-tartalmút, hiszen egy doboznyi, öt ampullányi cucc épp hogy elég az alig húsz kilós kutyusnak, ha nagyobb eb lenne, több doboznyi kellene a fent említett székesfehérvári állatorvosok adagolása szerint.

Kerekre tágulnak a szemeim, mikor közlik, hogy nincs, rendelhetnek, másnap délutánra jön meg, ha van a nagykernek készletben. Vicces. Ellenanyag. Másnapra. Addig meghal a kutya!

Megyek másik patikába, ott sincs. Pesterzsébet állandó ügyeletes gyógyszertárában sincs. Javasolják, menjek a templom melletti gyógyszertárba, nekik kell legyen, ők részt vesznek a lombikbébi programban, és szedik a kismamák. A nagyobb adagú ott sincs, csak az egyötödnyi hatóanyagtartalmú, mert az kell az anyáknak.

A mérgezéssel senki sem törődik, hogy a Konakion (K1 vitamin) ellenszer, és nélküle meghalhat, akár ember, akár gyerek, akár állat fogyasztott a használati utasítást betartva veszélytelennek minősített, de melegvérűekre veszélyes Ratex, Protect, stb. nevű, közforgalmú rágcsálóirtó szerekből, az senkit sem érdekel. Legyen az orvosnál, nem? És ha éppen annál is kifogy?

Régen a patikákban ki volt függesztve az is, kígyóméreg-szérumot hol kötelesek tartani. De patkányirtó mérgezésbe belehalhat manapság bárki a nagy magánpatika és magánorvos-rendszerben, mert nem éri meg az ellenszert készleten tartani?

Szereznem kell. Pesten ott az internet, általa hozzáférhetőek a vidék telefonkönyvei, végül az egyik, néha ügyeletet is ellátó dabasi patikában és a patikus másik, a Kopótanyához közel lévő gyógyszertárában tartanak, tudom meg telefonon. Hát igen, vidéken talán gyakoribb a mérgezés. Vagy jobban átérzi a gyógyszerész a felelősséget az életért?

A bromadiol-mérgezéseknek, hiába nagytestű állat az áldozat, nincs állatgyógyászati forgalmazású injektálható ellenanyaga, a humán Konakion injekciót vásárolják, akár sok-sok dobozos kiszerelésben, és majdnem aranyáron, egy-egy nagytestű kutyának is az állatorvosok.

Létezik az állatpatikákban ugyan állatok számára is K1 vitamin-készítmény, olyan, amelyet megfelelően nagy dózisban is adhatunk a jószágnak szükség esetén, elfogadható áron, csakhogy ez a szer, a Hydrovit K1 oldat, csak szájon át adagolható. És a mérgezett kutya, súlyos állapotban, nem nyúl se ételhez, se vízhez, így életmentő, minél gyorsabban beadva, az injekció-forma. Utána már szájon át adhatjuk a Hydrovitet, míg vissza nem áll az állat normális véralvadási szintje.

A Konakion-injekció beszerzésem körüli mizéria után igencsak nagyképűnek tűnik a fent megnevezett rágcsálóirtó-szerek dobozain lévő felirat, hogy ellenszere: Konakion injekció. Mintha ez minden esetben igen egyszerű módon beszerezhető lenne, vagy a gyártók abban bíznának, a méregbe belekevert keserű ízű adalék mindenkit, állatot és embert egyaránt, a rágcsálókat kivéve, biztosan távol tart a fogyasztástól, és nincs is szükség igazából antidotumra? Vagy abban hisznek, hogy a szereket minden esetben mindenki a használati utasítás szerint és a jogszabályokban feltüntetett módon használja fel, ami kizárja, hogy a rágcsálókon kívül más melegvérű élőlény is mérgeződhessen?

Ki tudja. Mert nem így történik a valóságban, Budapesten.

Nem először kap Konakion injekciót saját kopóm. Tavaly nyáron az akkori munkahelyemen, a Tétényi úti Piacon már közelebbi kapcsolatba került két őrszolgálatot teljesítő erdélyi kopóm a patkányirtóval. Szerencsére akkor tüneteik nem voltak, kaptak ellenszert, és nem is betegedtek meg.

De ki tudja, mi történt volna, ha nem találjuk meg pihenőhelyükön a méreg-darabot, ha megették volna teljesen, morzsa nélkül…

A biocid termékekről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet többek között szabályozza a rágcsálóirtó készítmények kihelyezésének módját és feltételeit. A jogszabály 8. melléklete azt írja elő, hogy véralvadásgátló hatóanyagú készítményeket szakképzett személy csak az erre a célra szolgáló szerelvényben helyezhet ki. Ezekhez a feltűnő feliratú dobozokhoz nem férhetne hozzá állat vagy ember.

Nem így történt tavaly a Tétényi úti piacon. A 8/1998 (VI.3) NM rendelet szerint, az egészségügyi intézményekben, az élelmiszert árusító helyeken, a piacokon előírt módon, szakképzett személy, professzionális kártevőirtással foglalkozó cég munkatársa helyezett ki az árusítópultok alá, mindenféle szerelvény, doboz és felirat nélkül, a piacon elhelyezett figyelmeztető felirat nélkül méreg-darabokat, állítólag azért szegve meg a jogszabályt, mert szerinte úgy hatékonyabb a méreg.
Aztán a pultok el nem zárt, szabadon megközelíthető méreg-darabjaihoz hozzáfértek éjszaka a szolgálati őrkutyák.

Amikor a mérget a kutyák pihenőhelyén megtaláltam azon a reggelen, megkérdeztem a piac felügyelőjét, mi történne, ha egy kereskedő gyermeke játszana a méreggel, és lenne baja, de érdemi választ a problémára nem kaptam. Utólag aláírattak minden szolgálattevővel egy papírt, hogy tudomásul vesszük, rágcsálóirtás folyik, és a kutyát pórázról csak saját felelősségre engedhetjük el. A csupasz mérgek egy részét összeszedték és dobozban helyezték el, de nem mindet. Néhány pult alatt a betonra tett, és ottmaradt maradék mérgek még hónapokig várták áldozatukat.

Én már nem dolgozom ott. A mérgek, ki tudja, azóta is ott vannak-e, és hogyan helyezte ki a többi mérget a többi budapesti piacra ugyanez a „szakértő” rágcsálóirtó cég…

Mérges ügy ez…Méreghez férhet szinte bármikor a jogszabályok ellenére Magyarországon ember és állat, és ellenszert ki tudja, hol és kinél és mennyi idő múlva és mennyiért talál. Kicsi Örömnek mindenesetre sikerült szerezzek, meg is gyógyult.
Nincs is e cikkben semmi tanulság, csak méreg, bennem és a rágcsálóirtó anyagokban, amik szükségesek, kellenek, de hogyan is, miként, és mi károkon át…?


Your Comment

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>