Az erdélyi kopó viselkedési mintázata falkában és ennek vizuális jelei 7. ( Új!)
Az erdélyi kopó viselkedési mintázata falkában és ennek vizuális jelei 7.
Gyurkó Rita szakdolgozata 7. rész
39. kép. Zsákmány-őrzés 1. A birkát a felügyeletem mellett kezdik el enni, balról Cefta, középen Zenta, jobbról Fúria, a kölykök, az M-es alom, sorban áll (2011)
4.6. Az agonisztikus jelek használata más, a kommunikáción túli célok érdekében
Az előzőekben leírt viselkedési mintázatokban a domináns-szubmisszív jelzésrendszert öncélúan, azért használták a kopók, hogy jelezzék a másik falkatagnak, milyen viszonyban is gondolják magukat hozzá képest, illetve, tesznek is a viszony átrendezésért, összeverekedés esetén. Az ebben a pontban tárgyalt újabb nagyobb magatartás-csoport esetében az agresszív jelek az erőforrások birtoklásáért, a zsákmány megszerzésért és a terület megvédéséért, mint az egyedek közötti kontaktuson túli funkciók megvalósulásáért alkalmazódnak.
40. kép. Zsákmány-őrzés2. Távolodok, lazul a felügyelet. Már csak Cefta és Zenta eszik, Herceg, a fiatal kan nem. Maskara, Zenta kölyke viszont közel mehet.
4.6.1. A falkán belüli erőforrások felosztása
Miután nem tárgya munkámnak a szexuális és kölyöknevelő magatartás, ezért az erőforrásokért való küzdelmek közül – terjedelmi okok miatt sem-, a szexuális partnerért valót nem, csak az élelemért, a zsákmányért és a pihenőhelyekért, vermekért, megfigyelőpontokért való konfliktusokat jellemzem.
Lehetne tárgyalni a játéktárgyak birtoklása körüli küzdelmet is e pontban, de ilyen szinte nincs az erdélyi kopóknál. Nem jellemző rájuk, hogy tárgyakat őriznének és küzdenének a birtoklásukért, ritkán játszanak tárgy használatával.
4.6.1.1. Az élelem és a zsákmány őrzése
41. kép. Zsákmány-őrzés 3. Cefta és Zenta nem engedik oda a vezérkant.
A táplálkozás az életben maradás szempontjából elsőrangú feladat. Tinbergen kategóriái alapján (Tinbergen 1976) az egyik, az egyed számára közvetlenül hasznos tevékenység, a menekülési magatartás mellett.
42. kép. Zsákmány-őrzés 4. Herceg morgással próbálkozik a 7 és 8 éves szukákkal szemben
Az élelem általában éttermi maradék, táp, főtt eleség, vagy pehellyel, kenyérrel kevert húsliszt, pépes állagú, ezeket nagy közös tejesládákból fogyasztják a kopók. Sok, kicsit belesebb vagy agresszívebb, birtoklóbb kutya morgással, odakapással őrzi e ládákat, ezért igyekszem sok ládába szétosztani az etetésre kerülő mennyiséget és felügyelem a folyamatot. A nagyobb csontokat az etetőládákból sokszor kiveszik és elviszik maguknak távolabb, ott morgással, mint zsákmányt, őrzik (a dolgozat elkészülte után és azóta is már prey módon, nyers hússal etetek).
43. kép Zsákmány-őrzés 5. Cefta és Zenta eszik, mindenkit elzavartak, miután nem avatkoztam közbe
Az élelemmegosztás folyamatában a farkas szája körüli zóna a saját birtoka, legyen az akár egy kölyök is –mondta David L. Mech professzor magyarországi előadásában (http 3.). Az erdélyi kopó falkában nincs így. Nemcsak a kölyöktől, de szinte minden alárendelttől elveszi az erősebb a finom falatot, ha éppen úgy akarja. Sokszor durván is teszik azt a kevéssé falkaközpontú egyedek, sérülést okozva az odaütéssel a kölyköknek.
44. kép Zsákmány-őrzés 6. Cefta jobban akarja a zsákmányt, elküldi Zentát, de a birka másik felére engedi a kölyköt.
Miklósi Ádám könyvében (Miklósi 2010) a farkasok étkezési sorrendjéről szólva azt írja, először a szaporodó pár eszik, de odaengedik legtöbbször a békítő viselkedést mutató egyedeket.
45. kép Zsákmány-őrzés 7. Egyedül Cefta eszik
A kisebb, húsos csontot vagy húsdarabot, verebet vagy pockot egyedül fogyasztja el a kopó, ha meg tudja védeni. A nagyobb zsákmányt –bár nem a falka vadászta, de annak nevezem-, ha nem darabolom szét, felügyelet mellett többen eszik egyszerre.
46. kép. Zsákmány-őrzés 8. Cefta jóllakik, jöhet Zenta és a kölyök, meg az idős, de alárendelt Szarka
Ha magukra hagyom a kutyákat, rangsorrendben és éhség szerint eszik és őrzik a zsákmányt, de van, hogy a domináns kan a szukát, vagy a domináns szukák a lányaikat odaengedik. Az őrzés (és a másiktól elvétel) motivációja az éhséggel arányos, minél húsosabb a falat, annál jobban, minél éhesebb a kutya, annál erősebben igyekszik megszerezni és birtokolni (39-46. kép).
47. kép Irha sorban áll Haspók mellett
Sorrend- és pozíció-őrzési viselkedés is jellemzi az erdélyi kopó falkát. A következő fogyasztó a zsákmány melletti helyéért is agresszív magatartást mutat. De ez a sorbeli hely őrzése nem mindig jelent evési sorrendet, hiszen sok domináns kutya nem áll sorba a vezér mögött, hanem mással foglalkozik, aztán, ha a sorbanállók előbbre lépnének, megy, és eléjük vágva eszik (47-49. kép).
Maskara például szereti először a macskákat megugatni a tanyasi lakásajtó mögött, csak aztán megy enni.
48. kép Irha nyugodtan fekszik, míg Zigóta és lányai esznek
49. kép. Ritka a gödöllői lakásban várja, míg Narancs és Haspók odaengedik
Dokumentáltam az evés közbeni viselkedés fényképezése közepette egy, a kopófalkában nagyon ritka verekedést, az egyik vezér-szuka, Zigóta és lányai, és a falkában született, de gazdához került, és felnőtt kanként hazajött Zsarnok között. Zigótának segítettek a lányai, és azt hittem, megborítja a szukafalka a kant, de nem így történt. Zsarnok először otthagyta a konfliktus tárgyát képező edényt, kicsit később viszont visszament, és akkor Zigóta távozott (50-62. kép).
50. kép. Zigóta eszik, és morog. Zsarnok még nem látszik
51. kép. Zsarnok ráfog Zigóta fejére, de emlékeim szerint először Zigi ütött felé
52. kép. Összeugranak
53. kép. Zigi és Zsarnok verekszik, a 10 hónapos Szeder is anyja segítségére siet
54. kép Zigóta elküldi Zsarnokot, de emelt a kannak a farka. Sajnos, Zigótáé nem látszik
55. kép Zigóta eszik, Zsarnok távozik
56. kép. Zigóta eszik, Zsarnok a másik edényhez ment. Opál próbálkozik.
57. kép. Zsarnok a másik edényből egyedül eszik
58. kép .Zigi morog Zsarnokra, Szeder, Zigi lánya mellette eszik
59. kép. Zsarnok visszajön és Zigi mellett eszik Narancs, Zigi lánya morog
60. kép Zsarnok morog
61. kép. Végül Zigóta távozik, Zsarnok a piros edényből eszik egyedül
62. kép Később Zigi és lánya, Narancs a pirosból eszik, Opált elküldik
Zenta, a másik vezér-szuka is konfrontálódott Zsarnokkal, nem távozott, de nem is evett, miközben Zsarnok igen (63-68. kép).
63. kép. Zenta és Zsarnok egy edénynél, Zenta gondolkodik, egyen-e
64. kép. Zsarnok tele szájjal morog, Zenta másfele néz
65. kép. Zsarnok kiemeli a fejét, úgy morog. Zenta még jobban elnéz
66. kép. Zsarnok újra eszik, Zenta ott áll
67. kép Zsarnok elmegy, Zenta ehet
68. kép. Zenta és Szeder eszik, Gesztenye vár
Zsarnok minden edénybe belekóstol, úgy, hogy elzavarja onnan a többieket (69-70. kép).
69. kép. Zsarnok odamegy egy zsúfolt edényhez, és morog
70. kép Erre mindenki otthagyja a dominánst az ennivalóval
71. kép. Hargitai Ambó, ismerős kopója kölykeit védi tőlem, de hörög előző alombeli serdülő kölykére is
4.6.1.2. A pihenő- és figyelő-hely őrzése
A pihenőhely sokkal kevésbé erősen őrzendő erőforrás, mint a zsákmány. Igazán erős ól- és verem-őrzési viselkedést akkor produkálnak a kopók, ha zsákmány van velük, vagy a szuka védi kicsi kölykeit (71. kép).
Szeretik ezen állatok ugyan a jó figyelő, vagy nyáron hűvös pihenőhelyeket, de van elég belőle, nem olyan fontos, nem éri meg érte az agresszió. És nem is olyan jó sokszor egyedül birtokolni a házat, hidegben, a szalmás kutyaólakban összebújni jobb. Az erdélyi kopók szeretnek egymáshoz érni, közel engedik társukat testükhöz, nem őrzik a sok más kutyafajtánál őrzendő személyes terüket – erről később részletesen írok a szociális viselkedéseknél.
Ugyanakkor van olyan kopó, amely nem, vagy nem mindenkit enged be maga mellé a kutyaházba, ezért sok, különböző méretű, kutyaszámú, egyedi vagy csoportos pihenőhelyet helyezek el számukra. Farkasok esetében is lehet konfliktus az egyébként preferált közös pihenőhely-használatból. Werner Freund írja le könyvében, hogy majdnem odakapott neki is, mint vezér-farkasnak, egyik állata, amikor a közös ólból ki kellett menjen éjszaka szükségét végezni (Freund 1992).
4.6.2. A területőrző viselkedés
72. kép. A Macskavadász falka idegen kutyát jelez a kerítésen kívül
Szintén az agresszív jelekből áll. Ha kerítés választja el a saját területet, mint a kopófalkámnál általában, sokkal agresszívebbnek tűnik a mind emberre, mind kutyára leadott „ha kimegyek, megöllek” jelzés (72. kép).
Előfordult azonban az évek során, hogy a kopók kikerültek, elszabadultak a zárt területről, így meg lehetett figyelni, hogyan is őriznek, ha nincs előttük akadály.
Ha meglátnak területükhöz közeledni egy kutyát, csoportosan utánavetik magukat, mint zsákmánynak, üldözés közben esetleg néhányszor belecsípnek az idegen jószág fenekébe és elkergetik. Ha dominálni próbál az idegen kutya, ami ritka, mert a jogos védelem, az otthon őrzése általában a máshol vezér ebeket is menekülésre készteti, akkor közelítő viselkedés után a kanok sokszor verekedésbe bonyolódnak. A fiatal, már szocializált szukák, ha nem tudják elűzni, mert az idegen nem ijed meg, legtöbbször ismerkednek.
Kutyafuttató, kerítés őrzés, Narancs és Ritka
Emberrel konfliktusba kerülve azonban másképp őriz egy kopó. Kikötve vagy kis otthonterületen belül haraphat, odafoghat. De szabadon részben elkerülő, részben körbecsaholó és mint nagytestű, veszélyes zsákmányra, állító viselkedést mutat, sokszor órákon keresztül is ugatva helyben tartva az idegent. Sarokba szorítva, vagy közelítő fenyegetés esetén azonban választhatja a kutya az aktív agressziót. Ha kopófalka körbevesz egy idegent, és ugatja, veszélyes a paraszti beidegződéssel hadonászni, hogy nem mégy innen, mert ha addig nem akartak, hátulról erre odacsíphetnek. A legeredményesebb védekezés ilyenkor, ha nem néz az idegen provokálón egyik kutyára sem, nem tesz hirtelen mozdulatot, még a cigerettájába sem szív bele, lassan, óvatosan, hátrálva vagy oldalt, olyan távolabbi helyre igyekszik, ahol legalább a hátát védheti, majd a védendő területet igyekszik óvatosan elhagyni.
Macskavadász kiskopók a kerítésnél, Csobánc, Cunami és Cseppkő 2015
A területőrzésben a fiatalok, 2-6 hónapos kölykök a legéberebbek. Magas kölyökugatással jeleznek, ha furcsa hangot hallanak, messzebb mozgást észlelnek. A falkavezér odamegy, megnézi, a többiek várnak, figyelnek. Ha a falkavezér (és sokszor a felnőtt és idős szukák közül is néhányan) őrző, embert, állatot fogó ugatásba kezd, mennek a többiek is őrizni, „beszólni” a kinti idegennek.
Amikor a mérvadó felnőtt őrző ugatásba kezdett, idegent jelzett, volt olyan szukám, amely (később leírt módon) a fiatal, 4-8 hetes kölykeit körívben összeterelte, s a biztonságba, hátra taszigálta.
FOLYTATJUK!