Zaza perújításra vár Az ebrendelet vagy a kutyaszőr okozza a bajt? A perújrafelvételi tárgyalásig, szeptemberig hosszabbodott az a határidő, amelyet a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezett Zazának. A kötelezett ugyan nem ő, hanem Dr. Korányi Mátyásné, a 13 éves drótszőrű német vizsla gazdája. A ház lakói őt kívánják eltávolíttatni. Zaza 1993-ban kerül Korányiékhoz, akkor a család Újszegeden, kertes házban élt. Amikor jelenlegi lakhelyükre költöztek, megkérdezték leendő szomszédaikat a kutyáról, akik nem emeltek kifogást, bár írásbeli nyilatkozat nem készült. A társasház alapító okiratában sincs tiltva az ebtartás. 2002. októberig Zaza a szomszéd kertben tartózkodott legtöbbet, azután költözött fel véglegesen a második emeleti lakásba, ugyanis kennelje helyén ház épült. 2003 májusában a lakók egy része kifogást emelt Zaza és a társasházban lakó másik két kutya ellen – többek között azzal az indokkal, hogy az egyik szomszéd édesanyjának kutyaszőr-allergiája van. Az önkormányzat illetékese a helyszíni szemle során megállapította, hogy az épület lépcsőháza tiszta, az ebet megfelelő körülmények között tartják, nem ugatós, nyugodtan viselkedik. Dr. Korányi Mátyásné viszont nem rendelkezik az önkormányzat ebrendeletében meghatározott számú lakó írásos hozzájárulásával. Az állatok tartásáról szóló rendelet szerint három- vagy többlakásos lakóépületben az eb tartásához az érintett lakók 2/3-os – ezen belül az azonos, illetve az alatta és felette levő szinten lakók külön-külön 2/3-ának – hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában a város polgármestere 2003. augusztus 7-i határozatában felszólította a nyugdíjas pedagógust, 90 napon belül szüntesse meg az ebtartást. Másodfokon a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése szintén Zaza kényszerű elköltöztetése mellett határozott, csak a határidőt tolta ki 180 napra, tekintettel a kutya idős korára és nem túl jó egészségi állapotára. A gazda perre ment. Hiszen nem olyan régen az Alkotmánybíróság megsemmisítette a dunakeszi és a székesfehérvári önkormányzati ebrendeletet, kimondva, hogy a tulajdonosoknak jogaik gyakorlása során tekintettel kell lenniük mások jogaira, de az alapjog korlátozása akkor alkotmányos, ha egy másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos cél más módon nem érhető el, és a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. A fenti, megsemmisített ebrendeletekben pedig a széleskörűen megkövetelt előzetes írásbeli hozzájárulás a tulajdonjog aránytalan korlátozásához vezetett. A társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény kimondja, hogy a lakások tulajdonosai alkotják meg a lakások használatának szabályait a közgyűléseken. Ezek a társasház alapító okiratába kerülnek. A kutyatartás tilalma pedig e szegedi társasház “alapszabályába” nem került bele, de a tulajdonosok érdekével sem ellentétes. Az önkormányzat ebbe beleszólván – véli Zaza gazdája – az ő lakástulajdonosi jogát korlátozza. A Csongrád Megyei Bíróság ítéletében a kutya gazdájának az önkormányzat elleni keresetét elutasította. Indoklása szerint a szegedi ebtartáshoz szükséges feltétel – a lakók 2/3-os hozzájárulása – nem eredményezi a tulajdonjog aránytalan korlátozását, sőt amennyiben az ebtartás minden korlátozás nélkül megvalósítható lenne, az a házban lakók többségének a tulajdonjogát korlátozná aránytalanul. És a felperes nincs attól elzárva, hogy kezdeményezze az önkormányzati rendelet vitatott szakaszának az Alkotmánybíróságnál az alkotmányba való ütközés tényének megállapítását, és a rendelet megsemmisítését. Dr. Korányi Mátyásné megbízta dr. Pozsonyi Anikót, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének jogászát, hogy kérje a szegedi ebrendelet alkotmánybírósági normakontrollját. Beadványukban a polgári törvénykönyv kommentárjára hivatkoznak, amely szerint az ingatlan rendeltetésszerű használatához hozzátartozik az állatok tartása. Az az álláspontjuk: az ügy egyébként is a jegyző, és nem a polgármester vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Csongrád Megyei Bírósághoz perújítási kérelmet adtak be, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat nem megfelelő eljárási szabályokat alkalmazott. Az ügyvédnő levelet írt a polgármesternek, melyben kérte, hogy szüntessék meg azt a törvénysértő állapotot, amelyet azzal okoztak, hogy olyan határozatot hoztak, amelyre nem volt hatáskörük. Szerintük a szomszéd érdekét nem az ebtartási engedély hiánya sérti, hanem adott esetben az ebek. A szomszéd édesanyjának allergiáját nem az engedély hiánya okozza, hanem a kutyaszőr. Az ebszőr viszont nem pollen, ami a levegőben szállva hat, hanem olyan tényező, ami csak állandóan egy légtérben tartózkodva és közvetlen érintkezéssel okoz allergiát. A jegyzőnek azt kellett volna vizsgálni, hogy a házban lakó kutyák szőre bejut-e a panaszos lakásába. Ezt a lehetőséget azonban maga a helyszíni szemle zárta ki. A polgármester válaszára még mindig vár az ügyvédnő. Jerry, a szomszéd német juhász még hat hónapig maradhat lakója ugyanannak a szegedi társasháznak: az ő gazdái által kezdeményezett perben a bíróság az eljárás szüneteltetéséről döntött, felfüggesztette az önkormányzat “kutyakiköltöztetési� határozatának végrehajtását fél évre, illetve az Alkotmánybíróság ítéletéig. Ez az ítélet azonban a magyar jog szerint semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír Zaza ügyére. A szeptemberi – perújítási kérelemre kitűzött – új tárgyaláson talán másképp döntenek Zaza lakhelyét illetően. Sietniük kell. A kutya idős és beteg. |
/> |