hogy ne legyen neveletleneb(b)…

Jump to content

Additional information

kgyurkórita megjelent kutyás írásai

nevelgető blog

neveletlen blogtémák


neveletlen eb alapítvány

Köszönjük, hogy 1 százalékodat és adományodat erdélyi kopóinkra és kutya-gazdi kapcsolatépító programjainkra és kutyaharapás-megelőző előadásunkra szánod!

Adószámunk: 18010482-1-13 

Bankszámla számunk:  Kereskedelmi és Hitelbank, 10401282-50526771-71851005

Elérhetőségeink: info@neveletleneb.hu    

Telefon: +3630-7122728

A Neveletlen Eb Alapítvány Facebook oldala: http://www.facebook.com/pages/Neveletlen-Eb-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/164538013572543

Beszámolók:

A Neveletlen Eb Alapítvány 2016. évi Beszámolója és közhasznúsági jelentése

A Neveletlen Eb Alapítvány 2015.évi Beszámolója és közhasznúsági jelentése 

A Neveletlen Eb Alapítvány 2014.évi Beszámolója és közhasznúsági jelentése

A Neveletlen Eb Alapítvány 2013. évi Beszámolója és Közhasznúsági Melléklete

A Neveletlen Eb Alapítvány 2012. évi Beszámolója és Közhasznúsági Melléklete

A Neveletlen Eb Alapítvány Szóbeli közhasznúsági jelentése 2011

A Neveletlen Eb Alapítvány közhasznú egyszerűsített beszámolója a 2011-es évről

A Neveletlen Eb Alapítvány Szóbeli közhasznúsági jelentése a 2010. évről

A Neveletlen Eb Alapítvány egyszerűsített beszámolójának eredménylevezetése 2010

 

Alapító Okirat:

A Pest Megyei Bíróság a Neveletlen Eb Alapítványt a 4.Pk.60.504/2009/4. végzésében AM 3253 szám alatt közhasznú alapítványként 2009. december 21-én nyilvántartásba vette.

Az Alapítvány célja: Kutyás kultúra terjesztése, gazda és kutya oktatás, kiképzés, ismeretterjesztés. A kutyázás jogi és gyakorlati lehetőségeinek bővítése. Etológiai, szociológiai, pszichológiai és kinológiai felmérések a kutya-ember kapcsolat, kommunikáció és kutya-viselkedés témaköreiben. iskolai és iskolán kívüli programok, előadások kutya részvételével. Az erdélyi kopó, mint ősi magyar fajtájú eb megismertetése és kutatása

Az Alapítvány erdélyi kopói

A NEVELETLEN EB ALAPÍTVÁNY új, a Civil Törvénynek és az új PTK-nak megfelelő

ALAPÍTÓ OKIRATA

Módosításokkal egységes szerkezetben, dőlttel szedve az új részeket

Preambulum

Alulírott Alapító az alábbi alapítvány létrehozását határoztam el és a 2013. évi V. Tv (új Ptk) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény alapján módosítom az Alapító Okiratot

1.    Az Alapító:

Lascu Constantin

2.    Az Alapítvány neve:

NEVELETLEN EB ALAPÍTVÁNY

3.    Az Alapítvány székhelye:

2735 Dánszentmiklós, Külterület, Hrsz. 012/23

4.    Az Alapítvány határozatlan időtartamra jött létre. Célja:

4.1 A kutyás kultúra terjesztése, gazda és kutya-oktatás, kiképzés, tanfolyam, előadás, tábor, tréning, tananyag, gyakorlatsor és ismeretterjesztő publikációk segítségével;

4.2 A kutyázás (köznyelvi szó, meghatározása: minden olyan tevékenység, függetlenül az állat tulajdonjogi helyzetétől, amely kutya mint társállat és ember közös cselekvésével jár)  jogi és gyakorlati lehetőségeinek bővítése, azok kereteinek tágítása, szakértői   tevékenység  és segítségnyújtás a jogszabályalkotásban és módosításban;

4.3 Etológiai, szociológiai, pszichológiai és kinológiai felmérések a kutya-ember kapcsolat, kommunikáció és kutya-viselkedés témakörében, beleértve a nem állattartók kutyával kapcsolatos kontexusait is, valamint a célcsoportok véleményének, ismereteinek, problémaképének megismerése a tudományos kutatás módszereivel. Kapcsolatok építése a megfelelő hatóságokkal és önkormányzatokkal, civil szervezetekkel ezen célok érdekében;

4.4 Iskolai és iskolán kívüli programok, tréningek, előadások, táborok, kutya részvételével bemutatók gyerekeknek és fiataloknak, különös tekintettel a sérült emberekre, annak érdekében, hogy csökkenjen a kutyaharapásos balesetek száma, hogy az állatvédelem elveinek alapján fejlődjön az állatokkal kapcsolatos bánásmód, javuljon a kutyákkal való kommunikáció és a társállat megértése;

4.5 Az erdélyi kopó, mint ősi magyar fajtájú, Nemzeti Kinccsé nyilvánított eb megismertetése. A fajtaviselkedés felmérése. A tenyésztésbe bevonható egyedek felkutatása, a szükséges egészségügyi és genetikai szűrések, vizsgálatok támogatása, publikációk a témában. Az erdélyi kopó jellemének megfelelő munkatevékenység-lehetőségek keresése, feltételeik megteremtse. Amennyiben hozzájut majd az Alapítvány, erdélyi kopó kutyák tenyésztése  és tanítása, bevonásuk segítőkutyaként az Alapítvány iskolai programjába;

5.    Az Alapítvány besorolása: közhasznú szervezet.

A Civil Tv. 34. § a) alapján az Alapítvány által folytatott közhasznú tevékenységek:

1. az erdélyi kopó, mint ősi magyar vadászkutya-fajta, Nemzeti Kincs, Hungaricum tenyésztése, génmentése, beleértve hazánk és a környező országok genetikailag ritka erdélyi kopó egyedinek felkutatását és bevonását e tevékenységbe, az ország és Európa különböző helyein való bemutatása, a kutyák és a fajta munkaképességének és egészségének javítása és alkalmazásának elősegítése, a kölykök megfelelő gazdákhoz juttatása, akik a szórt társállat-génbank részei, publikációk, ismeretterjesztő előadások a témában. Ezen közhasznú tevékenységeket a nemzeti értékek (a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék) összegyűjtéséhez és védelmezéséhez, mint állami közfeladathoz kapcsolódóan végzi. Ezen közfeladat teljesítését a 2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról a)-e) és I. rész 1 § g) és j) írja elő, valamint a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról. Kijelöli még maga az Alaptörvény P) cikkének (1) : „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

 

2. a társállat-tartás minőségének, a kutya-gazda kapcsolatnak javítása, a problémás ebek viselkedésének korrigálása, amelyet az önkormányzatoknak az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásaihoz, mint közfeladatokhoz kapcsolódva végez, és e közfeladat teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 4. pontja írja elő.

 

3. a kutyaharapásos balesetek megelőzésére fiataloknak, gyerekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek előadások a kutya viselkedési jeleiről, kutya részvételével zajló gyakorlati foglalkozások, internetes tréningek, tesztek, amelyet az egyén egészséghez való jogának biztosítása céljából, az állam baleset-megelőzési közfeladatához kapcsolódva végez Alapítványunk. E tevékenységre a magyar államot az Európa Tanács ajánlása (2007 .május 31.) a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről (2007/C 164/01) kötelezi: „A balesetek és sérülések megelőzése céljából alakítsanak ki nemzeti terveket vagy egyéb egyenértékű intézkedéseket, ideértve a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos általános tudatosság előmozdítását is. Végrehajtásuk során különleges figyelmet kell fordítani a nemek kérdésére, valamint a veszélyeztetett csoportokra, így a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élőkre, … továbbá a sportsérülésekre és a szabadidős tevékenységek során szerzett sérülésekre.”. Ezen közfeladatot még az Alaptörvény XX. cikkének (1) és (2), az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről2. § (3) és 35. § (1) és (2), valamint az 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1. § (1), 3. §, és 5. § (1) és (2) bekezdése írja elő.

6.    Az Alapítvány vagyona: az Alapító által az Alapítvány nyilvántartásba vételét megelőzően rendelkezésre bocsátásra került.

6.1. Az alapítvány céljainak érdekében az alapítvány teljes vagyona felhasználható.

6.2. Az Alapítványhoz bármely bel- és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. A csatlakozás növelheti az Alapítvány vagyonát, de közvetlenül az alapítványi célok megvalósítására is fordítható.

6.3. Az Alapítvány az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja.

6.4. Az alapítvány pénzbeli, dologi és természetbeli támogatásokat, valamint ingyenes szolgáltatást is elfogadhat, elfogadásáról a Kuratórium elnöke dönt. Amennyiben olyan támogatás érkezne az alapítványnak, amely feltételekhez kötött vagy várhatóan olyan kontextusba kerül, vagy valamilyen ok miatt az elnök a nem elfogadást javasolja, az adomány visszautasításáról csak a Kuratórium dönthet.

6.5. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

6.6. Az Alapítvány támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az alapítványi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti.

6.7. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

6.8. Az alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat, szerződéses munkatársat és önkénteseket is foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja.

6.9. Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

6.10. Az Alapítvány nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat alkalmazza.
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet irataiba bárki betekinthet az Alapítvány székhelyén előzetesen a Kuratórium bármely tagjával egyeztetett időpontban. Az Alapítvány iratainak nagy része elektronikus formátumban is elkészül, megkönnyítendő az archiválást és az internet lehetőségével élve, az egyeztetést, a közös munkát. Ezért az Alapítvány honlapjára fel nem került iratoknak, ha létezik elektronikus formátuma, az Alapítvány honlapján közzétett e-mail címen és telefonszámon is kérhetik az érdeklődők saját email-címükre megküldését.

6.11. Az Alapító, Lascu Constantin a 2013. évi V. Tv (új PTK) 3:396 §-a alapján az alapítói jogokat és kötelezettségeket átruházza Sándor Boglárka Ágnesre (lakik), aki elvállalta a csatolt dokumentumok szerint e kijelölést, és akire ezentúl az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

7. A Kuratórium

7.1. A Kuratórium az Alapítvány ügyvezető szerve, létszáma 3 (három) fő. A Kuratórium tagjai az Alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratóriumi tagokat határozatlan időtartamra jelölte ki az Alapító. A Kuratórium tagjait az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az Alapítói Jogok Gyakorlója hívhatja vissza. Az Alapító alapításkor kijelölte a kuratórium elnökének Gyurkó Ritát.

7.2. Az Alapító nyilatkozik ezen Alapító Okirat aláírásával, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem képes a kezelő szerv tagjaira az alapítvány vagyonának felhasználásának tekintetében meghatározó befolyást gyakorolni. Ezen összeférhetetlenségi ok tudomásul vétele mellett vállalta el a Kuratórium mindhárom tagja is a felkérést.

7.3. A Kuratórium tagjai nem állnak közeli hozzátartozói viszonyban sem az Alapítóval, sem egymással, sem a Felügyelő Bizottság tagjaival, sem az Alapítói Jogok Gyakorlójával. Nagykorú személyek, akiknek cselekvőképességét e tevékenységük ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem ítélték őket bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre, avagy már mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Nem tiltották el őket sem az alapítvány tevékenységi körébe tartozó foglalkozások végzésétől, sem a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7.4. A Kuratórium tagjai nem lehetnek kedvezményezettjei az Alapítványnak, illetve nem lehetnek közeli hozzátartozói a lehetséges kedvezményezetteknek. Az Alapító és az ő közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Kuratóriumban.

 

7.5. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

 

7.6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, így a Neveletlen Eb Alapítvány kuratóriumi tagja sem, az a személy,

–         aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

–         amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–         mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–         mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–         és amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A Kuratórium tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.7. Megszűnik a kuratóriumi tagsági megbízás visszahívással; lemondással; a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy Alapítója vagy az Alapítói Jogok Gyakorlója a vezető tisztségviselőket bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

7.8. Az alapítvány Kuratóriumának tagjai:

Gyurkó Rita a Kuratórium elnöke

Dóczi Katalin

Monzák Emese

Az Alapítvány képviselője: Gyurkó Rita a Kuratórium elnöke

7.9. A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze. Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

A Kuratóriumot az elnökön kívüli két kuratóriumi tag, írásban, együttesen is összehívhatja. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgyalássorozatáról leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat.

7.10. A Kuratórium, a PTK 3:20. § (Határozathozatal ülés tartása nélkül) szabályai alapján megvitathatja a napi ügyeket, és dönthet azokban a személyes ülésezésen kívül elektronikus levélben is, amelyekről szintén jegyzőkönyv készül, a kuratóriumi tagok aláírásával. A kuratórium elnöke, és a kuratóriumi tagok is kezdeményezhetik elektronikus úton az alapítványi ügyek e-mailban történő megvitatását, és az azokban való döntést. Amennyiben elektronikus úton nem születik döntés, vagy nem elfogadható az indítványozó kuratóriumi tag számára, kezdeményezheti a személyes kuratóriumi ülést.

7.11. A Kuratórium elnöke, a Kuratórium megbízása alapján, évente egy alkalommal tájékoztatja az Alapítót és az Alapítói Jogok Gyakorlóját az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására vonatkozóan.

7.12. A Kuratórium feladata és hatásköre az Alapítvány éves céljainak és aktuális cselekvési irányainak meghatározása, hogy az Alapító által meghatározott közhasznú stratégiai célokat a változó jogi és intézményi környezetben hogyan lehetséges aktuálisan, a lehető legjobb hatékonysággal elérni. A Kuratórium feladata az Alapítvány vagyonát, nagyobb értékeit érintő, így a nyertes kutyák jövőjét befolyásoló döntések meghozatala. A Kuratórium – egyetértésben az Alapítói Jogok Gyakorlójával – dönt az Alapítvány vállalkozási tevékenységének elindításáról is. A Kuratórium dönt az Alapítvány csatlakozásáról szakmai vagy érdekképviseleti szervhez, csoportosuláshoz.

7.13. A Kuratórium dönt 50 ezer forintnál nagyobb pénzeszköz egybeni és ennél nagyobb értékű, alapítványi tulajdonban lévő eszköz alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, megvásárlásáról vagy eladásáról, valamint támogatások odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, elszámolások bekéréséről.

7.14. A Kuratórium elnöke dönt az alapítvány napi működéséhez, közhasznú tevékenységeinek ellátásához, az alapítványi kutyák etetéséhez, egészségben tartásához, versenyeztetéséhez szükséges, 50 ezer forintnál kisebb pénzeszközök felhasználásáról és a csatlakozások elfogadásáról. Ezen pénzeszközök tételes felhasználásáról a Kuratórium elnöke a könyvelés és az éves közhasznúsági tevékenység összefoglaló bemutatásakor részletesen beszámol a Kuratóriumnak.

7.15. Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor a tagok közül legalább 2 (kettő) tag jelen van.

7.16. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, három tag jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel, két tag jelenlétekor egyhangúlag hozza meg. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához mindhárom kurátor igenlő szavazata szükséges.

7.17. A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint a döntések mellett és ellen szavazók személye, név szerinti megjelöléssel. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat, sorszámmal ellátva. A kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei az Alapítvány székhelyén előzetes egyeztetés után bárki számára megtekinthetőek.

7.18. A Kuratórium döntéseit az érdekeltekkel írásban, átvételi elismervénnyel igazolható  módon, ajánlott levélben, postai úton közli. Határozatait az Alapítvány honlapján nyilvánosságra hozza. Az Alapítvány honlapján a határozatok közzétételén túl rendszeresen és részletesen beszámol a munkájáról.

Az Alapítvány mindenki számára elérhető, de feltételekhez kötött szolgáltatásairól az alapítvány honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők, de ezeket a feltételeket megmutatjuk, elmondjuk telefonon, személyesen, és elektronikus csatornákon keresztül is. Ezekre a szolgáltatásokra jelentkezni szintén minden csatornán lehetséges.

Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az Alapítvány képviselője látja el.

 

8.    A Felügyelő Bizottság

Az Alapítvány éves bevétele várhatóan meghaladja az ötmillió forintot, ezért az Alapító elkülönült felügyelő szervet hoz létre.

8.1. Az Alapítvány felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 (három) főből áll. A felügyelő bizottság tagjait az Alapító jelölte ki határozatlan időre. A Felügyelő Bizottság tevékenységét az alapító részére végzi, tevékenységéről évente az alapítói jogok gyakorlójának számol be.

8.2. A felügyelő bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A felügyelő bizottság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek. Az Alapító visszahívhatja a Felügyelő Bizottság tagjait, amennyiben
1. a bizottsági tag valamely, esetleg tőle független ok – például hosszantartó súlyos betegség – miatt legalább öt felügyelő-bizottsági ülés munkájában nem tud részt venni -illetve akadályoztatása, például külföldi munkavállalása egy éven túl akadályozza a Felügyelő Bizottságot munkájában
2. a bizottsági tagot az ügyészség megvádolja olyan súlyos bűncselekménnyel, ami kétségessé teszi mások számára az Ő véleményének (az ártatlanság vélelmét fenntartva) pártatlanságát, hitelességét és súlyát a jogszabályoknak, az emberi tisztesség és jóhiszeműség elvének megítélése tekintetében az Alapítvány Kuratóriumának működését illetően.

8.3. A felügyelő bizottság tagjai

Szűts Péter a Felügyelő Bizottság elnöke

Juhász Kinga

Rajz Annamária

 

8.4. A Felügyelő Bizottság tagjai nyilatkoztak arról, hogy nem állnak közeli hozzátartozói viszonyban sem az Alapítóval, sem egymással, sem a Kuratórium tagjaival, sem az Alapítói Jogok Gyakorlójával. Nagykorú személyek, akiknek cselekvőképességét e tevékenységük ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem ítélték őket bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre, avagy már mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Nem tiltották el őket sem az alapítvány tevékenységi körébe tartozó foglalkozások végzésétől, sem a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek kedvezményezettjei az Alapítványnak, illetve nem lehetnek közeli hozzátartozói a lehetséges kedvezményezetteknek. Az Alapító és az ő közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Felügyelő Bizottságban.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, így a Neveletlen Eb Alapítvány kuratóriumi tagja sem, az a személy,

– aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,

– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

– mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

– mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

– és amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

8. 5. A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A felügyelő bizottság tagjai megbízatásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

8.6. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal -, és a szerint működik.

A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

8. 7. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai közül legalább két tag jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.

A felügyelő bizottság döntéseit nyílt szavazással, ha mindhárom tag jelen van, egyszerű szótöbbséggel, ha két tag van jelen, egyhangúlag hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítvány elvetettnek tekintendő.

8.8. A felügyelő bizottság ülései általában nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevők aláírják.

8.9. A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Alapítvány működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Alapítvány Kuratóriumától, illetve munkavállalóitól, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

A felügyelő bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára – annak meglététől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelő bizottság jogosult.

Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.

8.10. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:

–    a tag halálával,
–    lemondással,
–    az Alapító által történő visszahívással,
–    a felkérés időtartamának lejártával,
–    az alapítvány megszűnésével.

9.    Az alapítvány köteles – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg – közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalma:

–    számviteli beszámoló;
–    a költségvetési támogatás felhasználása;
–    a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;
–    cél szerinti juttatások kimutatása;
–    a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke;
–    a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege;
–    közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló.

Az Alapítvány éves beszámolójának jóváhagyása – a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg – a tárgyévet követő év 150. napjáig a Kuratórium egyhangú döntése alapján történik.

Az Alapítvány beszámolóit a honlapján teszi közzé.

10.    Az alapítvány működéséről, támogatásairól és szolgáltatásairól, valamint azok igénybevételének módjáról a honlapján közöl tájékoztatást.

Az Ectv. 37.§ (3) bekezdés d) pontja alapján jelen pontban írjuk le az Alapítvány működésének mechanizmusát.

A Neveletlen Eb Alapítvány jelenleg 3 szakterületen fejti ki tevékenységét, de ez bővülhet az Alapító Okirat meghatározta szakmai és stratégiai célok keretein belül. A konkrét tevékenységi területek bővítéséről a Kuratórium dönt, egyetértésben az Alapítói Jogok Gyakorlójával. Amennyiben a joggyakorló nem ért egyet, nem kezdhet az Alapítvány új szakterületi tevékenységbe.

A napi működést, adminisztrációt, a kutyák ellátását, a közhasznú tevékenységek szervezését a Kuratóriumi elnök irányítja.

Az Alapítvány szolgáltatásait bárki igénybe veheti. A feltételekhez, pl. a kutya viselkedési teszthez kötött szolgáltatásokat az érdeklődők a honlapon és e-mailban leírt feltételek teljesítése után vehetik igénybe. A szolgáltatások igénybevétele jelentkezési és feltételteljesítési sorrendben lehetséges. Amennyiben a jövőben kapacitásunkat meghaladó igénybevétel jelentkezik és egyes jelentkezőket el kell utasítani, a bírálati szempontokat a Kuratórium határozza majd meg, ő végzi el a bírálatokat, vagy megbíz szakmai bírálókat. A bírálatokról szóló döntések is csak az Alapítói Jogok Megbízottjának írásbeli egyetértésével érvényesek, akinek ebben is vétójoga van.

A Neveletlen Eb Alapítvány beszámolói nyilvánosak, a Bíróság és az Alapítvány honlapján elérhetőek, de e-mailban kérésre el is küldjük.

A jelenlegi 3 szakterület konkrét működése:

A.)   Erdélyi kopó génmegőrzés: Az erdélyi kopó tenyészkutyák befogadása a kapacitások erejéig jelentkezési sorrendben történik. Kapacitáson felüli eb befogadásáról, illetve a kapacitások 50 ezer forint feletti anyagi eszközökkel való bővítéséről a Kuratórium dönt. A Kuratórium által elfogadott tenyésztési irányvonal nyilvános, a honlapon is elérhető. Külső fedeztetésre jelentkezés esetén a tenyésztési irányvonal alapján a Kuratórium dönt, amit tértivevényes levélben közöl az érintettel. A Kuratórium minden jegyzőkönyve, ezen döntéseket tartalmazó is, nyilvános, kérésre e-mailban elküldjük. A kölykök gazdához való elhelyezése jelentkezési sorrendben történik, a kihelyezési feltételek teljesülése esetén. A kölyköket írásos szerződéssel adjuk gazdához, amely szerződések, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, nyilvánosak és e-mailban való érdeklődésre elküldjük. A gazdának jelentkezés lehetősége mindenki számára nyitott, a befogadási feltételek teljesülése esetén. A különböző kategóriájú ebeink befogadási feltételei nyilvánosak, a honlapon elérhetőek. A befogadásra váró illetve gazdakereső ebeink iránt lehetséges e-mailban, telefonon, levélben vagy a facebookon érdeklődni. Közzé is tesszük, mely ebeink és milyen feltételekkel keresnek gazdát: a honlapunkon, a facebook oldalunkon, internetes és újsághirdetésekben és a lehetséges egyéb csatornákon.

B.)    Kutyanevelési és viselkedési tanácsadás: E területünk szolgáltatásainak igénybevétele, jelentkezési sorrendben, minden érdeklődő számára nyitott. Lehetséges tanácsot kérni tőlünk a honlapon való regisztráció során, e-mailban, a facebook oldalunkon és telefonon, valamint személyesen kuratóriumi elnökünknél. A feltételhez kötött szolgáltatások a feltétel, a honlapon elérhető teszt megfelelő teljesítése után érhető el bárki számára.

 

C.)   Kutya-ember kommunikációs és balesetmegelőzési terület: Bárki számára elérhető a tananyag és a teszt a honlapon. Az iskolák és a közösségek e-mailban vagy telefonon, jelentkezési sorrendben, a kapacitásainknak megfelelően kérhetik az előadássorozat bemutatását, a költségeink megtérítéséért. A sorrend módosításáról, ha nem lehetséges a jelentkezési sorrend betartása, a Kuratórium dönt. A Kuratórium erről is nyilvános jegyzőkönyvet készít, a döntést tértivevényes levélben közli az érintettekkel. Közös vagy alapítványi nyert pályázat esetén a költségtérítésünket a pályázatból finanszírozzuk.

11.    Az Alapítvány bankszámlája felett rendelkezési joggal a Kuratórium elnöke önállóan rendelkezik.

12.    Az Alapítvány Kuratóriuma vagy annak tisztségviselője által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felelős. A tisztségviselő az általa e minőségben az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

13.    Az Ectv. 34.§ (1) bekezdés d) pontja szerint az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap,továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.

14. Az Alapítvány megszűnik, ha az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a Felügyelő Bizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén az Alapító az Alapító Okiratban megjelölte, hogy az alapítvány vagyonát az Opál Színház kapja meg.

15. A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény 3:378 §-3:404 §-ai és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény szerint kell eljárni.

 

Budapest, 2014. 10. 24.

 

 

…………………………………

Lascu Constantin
Alapító

Előttünk, mint tanúk előtt: